Bemutatkozás, az intézet története
1956-ban, akkor még a Növénytermesztési Tanszék keretén belül alakult tanszéki csoport kezdte oktatni az Agrártudományi Egyetemen a Kertészet című tantárgyat. Szervezője és 3 éven át irányítója Dr. Haraszti József egyetemi adjunktus volt. 1959-ben önálló tanszékké alakult, s 1980-ig - haláláig Dr. Radnóczi Ferenc irányította az egységet. 1981-1993-ig Dr. Pethő Ferenc, ezt követően Dr. Gonda István a tanszék vezetője.
Debrecen kertészeti kultúrájának fejlődésében a gyümölcs, - szőlő- és zöldségtermesztés színvonalának növelésében és nem utolsósorban az igényesebb környezet, a parkok virágkultúráinak sokszínűsítésében jelentős kisugárzást gyakorló tanszék oktatóit az alábbiakban soroljuk fel: Dr. Radnóczi Ferenc, Dr. Haraszti József, Dr. Harmat László, Dr. Balogh István, Pappné Dr. Tarányi Zita, Dr. Pethő Ferenc, Dr. Géczi László, Dr. Gonda István, Dr. Hodossi Sándor. A Kertészeti Tanszék oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenysége szorosan kötődött és kötődik a Pallagi Kísérleti Telephez, melynek korábbi és ma is aktív vezetői és kutatói Karmacsi Bertalan, Preczner Gábor, Géczy István, Dr. Harmat Lászlóné, Szijártó Árpád és Lisku Gábor. Az elmúlt közel fél évszázadban számos asszisztens, segéderő, tanszéki telepi munkatárs és adminisztrátor segítette a tanszék munkáját, hozzájárulva annak eredményeihez.
Több évi előkészítés után 2002. január 1-től megértek a feltételek a Kertészeti Tanszék szétválására. A szétválást a 2002. szeptemberében kezdődő 3 éves kertészmérnöki képesítést adó főiskolai szak beindítása indokolta. Megalakultak a Gyümölcstermesztési és a Zöldségtermesztési Tanszékek. Az előbbi Dr. Gonda István, az utóbbi Dr. Hodossi Sándor vezetése alatt működött.
Nagy átalakulások
2007-ben, öt év után a változó feltételeknek megfelelően ismét a tanszékek egyesítésére került sor. A megalakult Kertészettudományi és Növényi biotechnológiai Tanszékbe a korábbi Gyümölcstermesztési, Zöldségtermesztési és a Genetika-nemesítés Tanszékek integrálódtak.
Ezt követően 2009. augusztus 1-től jött létre a Kertészettudományi Intézet, vezetője Dr. Gonda István. Az intézeten belül alakult meg a Növényi biotechnológiai tanszék Dr. Fári Miklós egyetemi tanár, az akadémia doktora vezetésével, míg a Genetika-nemesítés tanszéki csoportot továbbra is Dr. Pepó Pál egyetemi tanár irányítja.
Az intézet új munkatársakkal is bővült Dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár és Takácsné Dr. Hájos Mária egyetemi docens személyével. Előbbi a Gyümölcstermesztési tanszéket, utóbbi a Zöldségtermesztési tanszéki csoportot erősíti. A feladataiban és létszámában megnövekedett egység oktatási tevékenysége a Kertészmérnök képzés speciális tudományterületein kívül ellátta más szakok oktatási feladatainak egy részét is.
2011. január 1-től kivált az Intézetből a Dr. Fári Miklós egyetemi tanár által vezetett Növényi biotechnológiai nem önálló tanszék, és a Dr. Pepó Pál egyetemi tanár által irányított Genetika-nemesítés nem önálló Tanszékek.
Az átalakulás keretében jött létre a Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási nem önálló Tanszék, melynek megbízottkénti vezetését Dr. Fári Miklós professzor látta el. Így az Intézet oktatási és kutatási feladatai teljes egészében a kertészeti diszciplínákra (gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés) szorítkoznak. A lecsökkent Intézeti létszám nagy erőfeszítéseket követel meg a munkatársaktól a színvonalas oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatok ellátása érdekében. Ezt követően a Kertészettudományi Intézeten belül tevékenységük alapján 4 tanszéki csoport különíthető el.
Jelenünk
A Kertészettudományi Intézet vezetését 2012-ben Dr. Gonda Istvánt követően Dr. Holb Imre MTA doktora vette át.
A gyümölcstermesztési csoportot Dr. Gonda István profesor emeritus vezeti. A kutatási tevékenység középpontjában a gyümölcstermő növények intenzitásnövelési technológiák fejlesztése valamint környezetkímélő növényvédelmi technológiák (integrált és ökológiai) összehasonlító vizsgálatai állnak.
A gyakorlati oktatást és a kutatásokat segítik az Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti telepén (47°35'N-21°38'E; https://akit.unideb.hu/hu) létesített ültetvényfelületek és fajtagyűjtemények. Ezekben 54 alma, 72 cseresznye, 18 meggy, 43 kajszi, 68 őszibarack és 34 szilva fajta található.
A telepet az ország különböző helyekről évente mintegy 1000 érdeklődő keresi meg, melynek során ültetvénytelepítési és fajtaajánlásokat kapnak, technológiai újdonságokat ismerhetnek meg.
A zöldségtermesztési csoportot Takácsné dr. habil Hájos Mária egyetemi docens vezeti. A gyakorlatorientált képzés fontos pillére a 0,8 ha-os bemutató kert, ahol több mint 50 termesztett és különleges zöldségnövényfaj, valamint 45 fűszernövényfaj kap helyet bemutatás és kutatás céljából.
A szaporítási, ápolási és betakarítási munkákban jelentős szerepet vállalnak a kertészmérnök hallgatók. Továbbá számos szakdolgozat és TDK munka helyszíne is egyben. Kettő nagy és négy kisebb fűtetlen fóliasátor (vándorfólia), valamint szórófejes és csepegtető öntözéssel ellátott szántóföldi területek kiváló lehetőséget biztosítanak az intenzív zöldségtermesztés fajhoz és fajtához igazodó termesztéstechnológiájának kidolgozására.
A szőlőtermesztési és borászati csoport oktatási és kutatási munkáit Dr. Rakonczás Nándor egyetemi adjunktus vezeti. A 0,5 hektár felületű szőlő fajtagyűjteményben 50 csemege, 73 fehér- és 29 vörös bor valamint 43 anany szőlőfajta vizsgálata folyik. A hallgatók gyakorlati ismereteit, elméleti tudásának elmélyítését, valamint szakdolgozati és publikációs munkáikat ezen kívül egy 0,5 ha-os csemegeszőlő, egy 0,2 ha-os művelésmód bemutató felület, valamint egy 0,5 ha-os alany-nemes tartamkísérleti borszőlő felület is szolgálja.
A dísznövénytermesztési és kertészeti biotechnológiai csoport oktatási és kutatási tevékenységének vezetését Dr. Lévai Pétert és Zsiláné André Anikót váltva Dr. Antal Gabriella tanársegéd és Dr. Kurucz Erika tanársegéd látja el.
Debrecenben Pohl Ferenc (1883-1961), a város egykori főkertésze elsők között ismerte fel hazánkban a dísznövények esztétikai értékén felül, azok gazdasági és ökológiai jelentőségét. Modern szemléletű, biológiailag és ökológiailag is megalkotott munkáival még ma is találkozhatunk Debrecen város közterein, zöldfelületein, utcai fásításokban.
A Debreceni Egyetemen 2001-ben kezdődött el a dísznövények kertészeti oktatása és azok klímaváltozással összefüggő kutatása Prof. Dr. Fári Miklós Gábor vezetésével (kertészmérnök, kertészeti biotechnológus) és egyik mestere, Dr. Kováts Zoltán (dísznövény-nemesítő) szakmai segítségével. A korábbi és jelenlegi csoport kutatásai a hazai szélsőséges klímát jobban tűrő egynyári és évelő dísznövények komplex termesztési, hasznosítási, genetikai, biotechnológiai és egyéb műszaki innovációval kapcsolatos (vertikális növényfalak, palántanevelés törpésítőgéppel, mikroszaporítás fito-bioreaktorokban, LED megvilágítással stb.) területekre terjednek ki.
