A tanszék méretéből adódóan számos területtel foglalkozik az élelmiszerfejlesztéstől kezdve a génmegőrzés területével bezáródóan. Fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus állattenyésztést megtartva, új területeken is eredményeket tudjunk felmutatni, hiszen manapság gyakran a legfontosabb kérdések nem az istállókban és az állattartó telepeken kerülnek megválaszolásra, hanem különböző laboratóriumokban.
Tanszékünk egyik kutatási feladata a tenyésztési programok (breeding programs) fejlesztése, mely a tenyészcélok (breeding objectives) gazdasági értékelését, teljesítményvizsgálatok (performace test) megszervezését, genetikai paraméterek (genetic parameters) és tenyészértékbecslést (breeding value evaluation), szelekciót, párosítási terveket (mating plans) és a szelekció értékelésétét jelenti. Ezt a tevékenységünket a Magyartarka Egyesülettel (Hungarian Simental Breeders Association), Charolais Tenyésztők Egyesületével (Hungarian Charolais Breeding Association) és a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetségével (Hungarian Sheep and Goat Breeding Association) végezzük.
A tenyésztési programokhoz kapcsolódnak a különböző teljesítményvizsgálatok, tenyészértékbecslési modellek kidolgozása és szelekciós előrehaladási számítások, melyeket hasznosítani lehet a magyar sportló kancák elbírálásakor, a hazai díjugratási sporteredmények értékelésekor, vagy éppen a hazai mangalica állomány genetikai szerkezet értékelésénél. A génmegőrzés mindig kiemelt szerepet kapott a tanszék életében. Az elmúlt időszakban a tanszék munkatársai számos projektben vettek részt melyek segítségével sok őshonos fajta megőrzését segítették elő. A teljesség igénye nélkül néhány fajta: mangalica, magyar szürke, rackajuh, bronz- és rézpulyka, hucul, fodros tollú magyar lúd. Jelenleg a kárpáti borzderes szarvasmarhafajta az az állat, melyre kutatóink kiemelt figyelmet fordítanak.
A juhtenyésztés területén évek óta egy igen érdekes kérdést feszegetnek a tanszék dolgozó kutatók. Mégpedig a gyapjúnak mint terméknek a jelentőségét. Különböző keresztezésekkel tanszékünk igyekszik kialakítani egy új fajtát a magyar szőrös juhot, melynek legfontosabb tulajdonságai az aszezonális szaporodás, jó arány ikerellés, jó köröm és lábállás, a tökéletes vedlés és gyomor-bélféreg rezisztencia.
A tanszéken az egyik leginkább fejlődő területtel, az akvakultúrával is foglalkoznak. Az Tanszék több recirkulációs rendszerből álló kísérleti egysége lehetővé teszi, hogy egyszerre több halfajjal is folyhassanak kísérletek attól függően, hogy sós vagy édesvízi halról van, szó vagy pedig, hogy hideg vagy meleg vizet igényelnek. Az elsődleges kutatási terület a lárva és ivadéknevelés, és a saját kísérleti takarmánygyártó egység megléte miatt, a különböző haltakarmányozási kísérletek. Az akvakultúrás laboratórium legújabb kutatási területe a akvapónia és az IMTA. A két rendszer segítségével csökkenteni lehet az intenzív haltermelés környezetre gyakorolt negatív hatását, és ezzel párhuzamosan, a halas rendszerből kibocsátott, szervesanyagban dús víz segítségével, nagymennyiségű növényi terméket lehet előállítani.
A legtöbb, állattenyésztés által előállított termék élelmiszerként hasznosul, és ezáltal meghatározhatja az ember életminőségét. A tanszék munkatársai évek óta számos projektben vettek részt, melyeknek célja, az élelmiszer minőségének javítása, funkcionalitásának fokozása. Véleményünk szerint a funkcionális élelmiszer, habár manapság még nem túlságosan elterjedt kiemelt jelentőséggel bír majd a jövő emberének élelmiszerellátásában. Ezt felismerve kutatóink olyan kutatásokat folytattak, melynek köszönhetően ma már számos speciálisan kifejlesztett élelmiszer érhető el a széles vevőközönség számára.