Növényvédelmi Intézet | Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Bemutatkozás

A fejlődés lépcsői

• Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (1906-1963): A tanintézet 1906-tól, három éves képzésűvé, 1942. októberétől négyéves mezőgazdasági főiskolává alakult. Jeles egykori hallgató volt (1930-31) Wass Albert, de itt tanult Fekete István író is.
• Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-1999): Az 1962-63. tanévet az intézmény még Debreceni Mezőgazdasági Akadémia néven kezdte, majd Debreceni Agrártudományi Főiskolaként folytatta, mint egyetemi jellegű főiskola, és 1970. szeptemberében jött létre a Debreceni Agrártudományi Egyetem ötéves képzési idővel.
• Új korszak: az egységes Debreceni Egyetem (2000 - ): amely az egyetemi képzésnek Universitas jellegű szervezeti hátterét teremtette meg, ahol a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karként, új szervezeti formában biztosítja a Tiszántúl régióban a felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzést.

• A kezdetektől (1868) az 1876-77. tanévig a "Gazdasági állattan", "Természettan" illetve a "Botanika" tantárgyak kereteiben került sor a növényvédelmi ismeretek átadására.
• Az 1906-1907. tanévben megalakult a Természetrajzi Tanszék, amelynek keretében a "Növénykórtan" és a "Gazdasági állattan" című tantárgyakat oktatták.
• 1911-ben nevezték ki Rapaics Raymundot a növénytan tanárává. Ő oktatta a "Növénykórtan" és a "Gazdasági állattan" című tantárgyakat is a "Növénytan" mellett. A kor kiváló botanikusának, Rapaics Raymundnak (1948-ban: az MTA tagja)
• 1920-ban történő nyugdíjazása után lépett az örökébe Gulyás Antal, akit 1921. áprilisában tanszékvezető rendes tanárnak nevezte ki a Földművelésügyi Miniszter a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára, s a Növénytan, Gazdasági állattan, Növénykórtan oktatásával bízta meg.
• 1939-ben Gulyás Antalt nevezték ki az Akadémia igazgatójává, ekkor Uzonyi Ferencet hívta meg a Növénykórtani Tanszék vezető-oktatói teendőinek ellátására.
• 1941-ben itt kapott tanársegédi megbízást Ubrizsy Gábor, a későbbi botanikus, fitopatológus, a magyarországi növénykórtan meghatározó személyisége (1965-ben: az MTA tagja).
• 1946-ban Dohy (Göllner) Jánost nevezték ki a Növénykórtani Tanszék vezetőjévé, egyetemi nyilvános rendkívüli tanárként. Az 1956-os Magyar Forradalom után meghurcolták, rehabililtálására 1990-ben került sor. Róla, munkásságáról az 1. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum ülésén tisztelettel emlékeztünk meg 1996. augusztusában.
• A növényvédelem oktatása 1953-ban a Növény- és Állattani Tanszék szervezeti keretei között folyt. Siroki Zoltán, széles látókörű biológus a növénytant (ennek részeként a növénykórtant), míg az állattant (benne a növények állatti kártevőit) Koppányi Tibor oktatta.
• Az 1956-57. tanévben a 4 éves képzési idő tette lehetővé a Növénykórtan (Siroki Zoltán, Halász Tibor, valamint a Növények állatti kártevői (Koppányi Tibor, Ambrusz Pál) tárgyak önálló oktatását.
• 1964. őszén Debrecenben önálló Növényvédelmi Tanszék jött létre, vezetője – 1970-ig Koppányi Tibor volt. A kemizálás terjedésével fokozódott a peszticid-felhasználásból eredő veszélyesség, aminek következtében.
• 1960-ban Gödöllőn, majd 1968-tól Debrecenben is 2 éves posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés kezdődött. A DATE Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karának Növényvédelmi Tanszékére 1970-ben került Szepessy István egyetemi tanár, aki átvette a Növénykórtan előadásainak megtartását, majd 1971-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a Tanszék munkáját. Vele oktatott, majd követte őt Tóth Oszkár – 1992. évi nyugdíjazásáig – a Növénykórtan tárgy katedráján.
• 1988-tól 2000. júniusáig Szarukán István zoológus professzor, majd 2000. júliusától Kövics György mikológus irányításával nemzetközi elismertségű oktató-kutató kollektíva végzi azt a szakmai munkát, amelynek nyomán erősödő ökológiai és környezetbarát szemléletű (biológiai, integrált és bioorganikus növényvédelem) oktatás és kutatás válik meghatározóvá.
• 2010. január 1-től a tanszék Növényvédelmi Intézetté alakult. Az Intézet a legmagasabb szintű növényvédelmi képzések felelőse: 2 éves, nappali növényorvos MSc; 2 éves posztgraduális növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés, növényvédelmi PhD képzés, mindezek magyar és angol nyelvű képzésekben akkreditáltan.