Bemutatkozás, az intézet története
Az egyre több tudományterület szoros együttműködését igénylő kutatás és oktatás további integrálása eredményeként 2007. január 1-jén megalakult a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nagy János egyetemi tanár vezetésével. Az Intézet a korábban önállóan működő Földhasznosítási, Géptani valamint a Terület- és Régiófejlesztési Tanszékeket foglalja magában.
Az Intézet egyik részét alkotó Földhasznosítási Tanszéken belül a földműveléstan oktatásának történeti előzményei az 1868 októberében Debrecen–Pallagon megnyílt Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetig nyúlnak vissza. A Talajismeret és rétművelés tantárgyat olyan kiemelkedő személyiségek oktatták, mint Deininger Imre, valamint Kerpely Kálmán, aki a nedvességmegőrző talajművelési módszerek első hazai kidolgozója (1910), a gazdálkodás megújításának szószólója volt. A többször is nevet változtató intézetben a földműveléstan mindig is az oktatott tárgyak között szerepelt. Előadásokat olyan neves előadók tartották, mint Hauser János, Soltész Sándor, Dezső György, id. Manninger Gusztáv Adolf.
A nyolcvanas–kilencvenes években a földműveléstani csoportot Dezső János, Nagy János, Huzsvai László és meghívott előadóként Nyiri László alkotta. Újabb jelentős változást hozott 1998. Ekkor alakult meg Nagy János vezetésével az MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport, amely – az MTA Regionális Kutató Központjával és annak debreceni osztályával való példaértékű együttműködése eredményeként – az észak-alföldi régió területfejlesztési központjává vált. A kutatócsoport előhírnökét jelentette az önálló tanszék létrejöttének.
Az egyetemi integráció keretében tervezési, gazdálkodási egységként 2000-ben alakult a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, és ekkor nyílt lehetőség a Növénytermesztéstani Tanszékkel való szoros együttműködés mellett az önálló Földműveléstani Tanszék megalapítására. A tanszék három önálló szakterület köré szerveződött, melyek mind a mai napig megmaradtak. Az első: a hagyományos földművelés, ezen belül is kiemelt területként szerepel a talajművelés és talajvédelem, a második: a kvantitatív agroökológia és ennek modellezése, a harmadik a területfejlesztés.
Az Agrár-Műszaki Tanszék 2006-ban jött létre. A gépesítési ismeretek oktatása a felsőfokú tanintézet megalakulásakor fontos hangsúlyt kapott. Már 1868-tól alapstúdiumként általános géptant, szakstúdiumként gazdasági gép- és eszköztant és segédtudományként gazdasági építészetet oktattak. 1869-ben gépkiállítást, kaszálási és aratási versenyt rendeztek. 1870-től az öt tanszék egyike a technika tanszék volt. 1871-ben a tangazdaságban gépkísérleti állomást hoztak létre. A tanszék nemzetközileg is elismert személyisége volt ifj. Sporzon Pál, aki az 1900-as Párizsi Nemzetközi Kiállításon fűkasza fejlesztéséért aranyérmet kapott. A tanszék további kiemelkedő egyénisége volt Göllner János és Erdei János. 1953-ban a Műszaki Tanszék keretében indult meg újra a gépesítés oktatása. A tanszék emellett oktatta a matematika, fizika, kultúrtechnika, építészet tárgyakat is. 1959-ben jött létre a Géptani Tanszék, amely azonban még ellátta a kultúrtechnika körébe tartozó tárgyak oktatását is. A tanszék végleges szervezeti kialakulása 1966-ban következett be, amikor a kultúrtechnika tárgyak kiváltak a Géptani Tanszék oktatásából és önálló Kultúrtechnikai Tanszék létesült. 1999-től a Géptani Tanszék keretébe került Csizmazia Zoltán professzor úr, tanszékvezető vezetésével a fizika és az agrometeorológia tárgyak oktatása és az Agrometeorológiai obszervatórium Szász Gábor professzor irányításával.
Terület- és Régiófejlesztési Tanszék 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy a leendő mérnökök megismerjék az európai és magyar mezőgazdaság fejlődéstörténetét, és tájékozottak legyenek az általános európai integrációs folyamatok múltjáról és jelenéről, valamint az európai uniós támogatási (strukturális) politikáról, különös tekintettel a Közös Agrárpolitika (KAP) alapelveire és hazai gyakorlatára.
Jelenünk
A Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós technológiai Intézet vezetését 2020-ban Dr. Harsányi Endrét követően Dr. Kakuszi-Széles Adrienn egyetemi docens vette át.
Földhasznosítási csoport: A kutatási tevékenység a Debreceni Egyetem látóképi kísérleti telepén beállított, szabadföldi kisparcellás kísérletekben végzett munkán alapulnak. A termésminőség és termésstabilitás növelése, a potenciális termőképesség mind teljesebb realizálása érdekében a kukoricatermesztés fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek.
kisparcellás kísérletek
üzemi kísérletek
Műszaki csoport: A gyakorlatorientált képzés fontos alapját képezi a precíziós bemutató kert ahol olyan precíziós gazdálkodási rendszert alakítunk ki, amely nagy területre kiterjeszthető, a gyakorlat számára könnyen értelmezhető, végrehajtható, gazdaságosan üzemeltethető, egyben jövedelemtöbbletet eredményez a termelők számára.
A talaj elektromos vezetőképességének, szervesanyag tartalmának és kémhatásának vizsgálata (VERIS U3), művelési zónák lehatárolása
Agrometeorológiai csoport: Fontos feladatot vállalnak az intézet kísérletiterületein folyó, a kukorica energia-háztartásának vizsgálatát célzó kísérleti mérésekhez kapcsolódó agrometeorológiai mérőrendszer működtetésében, szakmai kontrolljában, automata agrometeorológiai mérőállomás működtetésében.
agrometeorológiai automata mérőállomás
Az Intézet szakvezetése alatt folyik a „Precíziós mezőgazdasági” szakmérnöki képzés. A képzés az agrárinformációs rendszerektől az e-kommunikációtól kezdve a geoinformációs és távérzékelésen, a műszaki feltételrendszeren, tápanyag-gazdálkodáson és öntözésen át egészen a precíziós fajtaismeretig és a növényápolásig terjed. Az oktatásban cselekvően vesznek részt a KITE Zrt. nagy gyakorlattal rendelkező szaktanácsadói és fejlesztőmérnökei is. A színvonalas képzés megvalósításához szükséges oktatási-módszertani fejlesztések és fejlett infrastrukturális háttér biztosított. Rendelkezésre állnak a távérzékelési felvételek elkészítését szolgáló precíziós növénykamerák, a kamerákat hordozó mezőgazdasági drónok, talajtérképező szkennerek, talaj- és növényvizsgáló precíziós szenzorrendszerek, a térinformatikai adatbázisok létrehozására és elemzésére alkalmas térinformatikai labor, az adatbázisok feldolgozásához szükséges szoftverek is.
Intézetünk felelőssége a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program, 4. tématerület: Vízzel kapcsolatos kutatások (20428-3/2018/FEKUTSTRAT, NKFIH-1150-6/2019) koordinálása.