Társadalmi problémákra érzékeny, szakmai attitűdök kibontakozását segítő foglalkozások
A foglalkozásokon olyan előadókat hívtunk meg hallgatóink számára, akik olyan területen tevékenykednek, vagy végzik kutatásaikat, amelyek a hallgatóinkat is érinthetnek, valamint olyan globális, vagy hazai problémákra hívják fel a figyelmet, amellyel érdemes foglalkozni.
2016. február 25. A rövid ellátási láncok jelentősége (Prof. Dr. Szakály Zoltán)
Első meghívott előadónk a foglalkozás keretén belül Prof. Dr. Szakály Zoltán volt, előadásában a rövid ellátási láncok fogalmi lehatárolásának problémáiról, valamint arról is beszélt, hogy csökkentheti-e a rövid ellátási lánc az ökológiai lábnyomot, és ha igen, hogyan. 1000 fős megkérdezés bizonyítja, hogy a fogyasztók egyre kevésbé hisznek a bolti termékekben, a kiskereskedelemben, a környezettudatosság és az egészségtudatosság a fogyasztók körében összefügg.
Mégis igen magas az éhezés, vagy krónikus betegség miatti elhalálozások aránya, a túlsúlyos, elhízott lakosság aránya napjainkban, és az előrejelzések azt mutatják, hogy ez az arány nem fog számottevően javulni. Ezzel szemben azonban figyelembe kell venni azokat az előrejelzéseket is, amelyek a népesség növekedését, a fejlődő országokban élők számának jelentős megugrását vetítik előre (2100-ra a Föld népessége meghaladhatja a 11 milliárd lakost is). Eszerint azonban 2000 és 2030 között a gabonatermés 50%-os, a hústermelés 80%-os növekedést kell, hogy eredményezzen a megnövekedett lakosság igényeinek kielégítésére. Jelenleg a teljes ökológiai lábnyom 60%-át a hústermelés, és 5%-át a zöldségtermesztés adja. Érthető tehát, hogy egyre fontosabbá válik az a stratégiai kérdés, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni a be- és kimenet között?
Prof. Dr. Szakály Zoltán előadásában kitért arra, hogy a rövid ellátási láncok (azaz az élelmiszer, és az alapanyagok a lehető legközelebbről történő beszerzése) igen fontos szerepet játszhatnak az ökológiai lábnyom csökkentésében, azonban a növekvő népesség növekvő élelmiszerigényét kielégíteni a jelenlegi fogyasztási színvonal mellett nem lesz lehetőség, a fenntarthatóság érdekében újra kell azt gondolni.
2016. március 03. Szabadalmak, védjegyek (Dr. Bene Tamás)
A foglalkozás keretein belül a következő előadás a szabadalmak és védjegyek kérdésével foglalkozott. Kulcsfontosságúnak ítéljük meg, hogy a hallgatóink az alapismeretekkel rendelkezzenek ebben a témakörben, valamint tudják azt, hogy kihez lehet fordulni. Ezért a Debreceni Egyetem Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer központvezetőjét, Dr. Bene Tamást kértük fel a legfontosabb tudnivalók átadására a hallgatóink számára. A foglalkozás alkalmával kitért előadónk a szellemi alkotás fogalmi lehatárolására, annak fontosságára, valamint a szabadalom, szerzői jog, védjegy, know-how közötti különbségekre. Szó esett továbbá arról, hogy a felsoroltak mennyi ideig védik a találmányt.
Olyan kérdések megválaszolására került sor, hogy milyen gazdasági, erkölcsi és társadalmi okok miatt éri meg védeni a szellemi tulajdont, milyen általános elvárások merülnek fel egy-egy eljárás során. A foglalkozás hallgatóinkat is aktivizálta, több kérdés is felmerült a szabadalmak, védjegyek kapcsán a központvezető felé.
2016. március 10. Élelmiszeripari szabványok és jelentőségük (Dr. Gályász József)
A szakkollégiumi hallgatók számára olyan foglalkozást szerveztünk, amelyen megismerkedhetnek a szabványokkal, azok élelmiszeripari vonatkozásával, jelentőségükkel és fontosságukkal a globalizálódó világban. Előadónk, Dr. Gályász József a témakör kapcsán kifejtette, hogy a változó világ változó szabályozásokkal jár, sor kerülhet akár eddig szabályozatlan területek szabályozására is (mint például a napjainkban egyre nagyobb teret hódító gluténmentes ételek megjelenésére, a gluténmentesség feltüntetésére). A különböző kultúrák nemzetközi megjelenése is tovább bonyolítja ezt a helyzetet így emiatt több dilemma is felmerül a szabályozásban, úgy mint szakmai, kommunikációs gazdaságpolitikai, vagy egyéb. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos felmérések alapján a magyar lakosság 60%-a nem azt fogyyasztja, amit szeretne, hanem amit meg tud fizetni. Az élelmiszeripari termelés kapcsán felmerült a kérdés, hogy hol van a határ az iparszerű termelés, élelmiszer-előállítás és a vegyipari tevékenység között.
Ezt követően Dr. Gályász József kitért az élelmiszeripari tevékenység szabályozására, élelmiszeripari vállalkozás létesítésének feltételeire, néhány szükséges engedélyre, a nyomonkövetésre, a jó higiéniai gyakorlat ellenőrzésére, a kritikus szabályozási pontokra is. A foglalkozás során szó volt továbbá a szabványosítási eljárás menetéről, magyarországi és Európai Uniós intézményeiről, azok működéséről. Hallgatóink belelapozhattak az Élelmiszerkönyv egy kivonatába is az előadás idején.
2016. március 24. A fogyasztói szokások megismerése (Dr. Polereczki Zsolt)
Előadás indító kérdése: Miért kell megismerni a fogyasztók viselkedését? Az ő igényeiket kell kielégíteni (fogyasztói célcsoportok) (Ma Magyarországon újonnan bevezetésre kerülő termékeknél 10-ből 1 termék sikeres, és van még 1, ami nem veszteséges, 10-ből 8 termék a piacra kerülésétől számított 9 hónapon belül eltűnik a piacról)
A fejlesztésekre fordítandó pénzek 90%-a nem sikeres termék fejlesztésére fordítódik. Több vizsgálat is bizonyítja, hogy azok a cégek, akik jól határozzák meg a célpiaci igényeket, azok sokkal sikeresebbek a piacon.
Mi a marketing? (fogyasztói felmérések alapján = reklámozás). De ez csak egy eszközcsoportja a marketingnek. A marketing ott kezdődik, ahol a termék ötlete megszületik. Ebből a gondolatból tárgyiasult/nem tárgyiasult terméket szolgáltasson, amely a piaci igényekkel is összhangban van. jellemzően kínálati piacok a gondolkodásmód megismerése a tudatformálás alapja
A fogyasztók megismerése lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztói igényeket megfelelően kielégíthessük. A jó torreádornak bele kell bújnia a bika bőrébe! A dilemma a következő: A piacok telítődése és vásárlói erő növekedésével folyamatosan változik. Évekkel ezelőtt jól kiszámítható fogyasztói célcsoportok voltak, egyre több helyettesítő termék jelent meg, és egyre több kollektív tapasztalat áll rendelkezésére a fogyasztóknak egy-egy termékkategóriával kapcsolatban, így a fogyasztók fokozatosan kiszámíthatatlanná váltak.
A fogyasztói szokások megismerése kapcsán is több dilemma felmerül (kiszámíthatóság, vizsgált csoport mérete, szubjektivitás, emocionális döntéshozatal), így vizsgálatuk egyre nagyobb kihívást jelent. Dr. Polereczki Zsolt olyan hagyományos (kérdőív, fókuszcsoport, interjúk) és nem hagyományos (Co-Creation, szemkamera, neuromarketing, living-lab) vizsgálati módszereket mutatott be hallgatóink számára, amelyeket napjainkban is alkalmaznak a fogyasztói szokások megismerésére.
A tanszék 2012-es szemkamerás vizsgálata alapján megállapítható hogy a polcok vizsgálatakor a nők és férfiak szemmozgásának iránya ellentétes. További vizsgálatok rámutattak arra, hogy a férfiak és nők szemmozgása alapján meghatározható az elemek megjelenítése a csomagoláson.
2016. április 07. Vidéki jólét, vidéki életminőség (Prof. Dr. Nagy Géza)
A foglalkozást indító kérdések között vetette fel Prof. Dr. Nagy Géza, hogy a vidék, város társadalmi megítélést, a jelentkezők hogyan gondolják? Elmaradott-e a vidék, milyen megítélés alá esik? Később kitért arra, hogy a fejlesztés politika reneszánszát éli napjainkban, össznépi feladatként fontos a demokratikus társadalom berendezése. Általános (globális) cél a célirányos fejlesztés, oktatás, szociális lét fejlesztése, közlekedés, infrastruktúra.
Folyamatos fejlődés, EU-s források lehetősége, egyéb források lehetősége szükséges, mert önerőből nehéz vagy szinte lehetetlen a fejlődés bármely területen. De a felgyorsult élet diszharmóniát szül. A modern kor hihetetlen mértékű és erőteljes társadalmi mobilitást eredményez (nincsenek határok, bárhova el lehet jutni, felgyorsult adatforgalom).
A jelenlevő hallgatókkal csoportosan összeszedtük az életminőség összetevőit, így például az egészség, biztonság, ellátás, pénz, boldogság, anyagi javak. Folyamatos jó lét, jobb lét fenntarthatóságot jelent és napjainkban elfogadott sztereotípia, hogy vidéken (falukban, községekben) laknak az emberek, de városban dolgoznak.
2016. április 14. Demográfiai változások, szociális problémák Magyarországon (Dr. Szabados György)
Dr. Szabados György előadásában bemutatta a szakkollégium hallgató számára az aktuális demográfiai változásokat és adatokat. Továbbá a szociális problémáák kapcsán említést tett a Magyarországon jellemző társadalmi rétegekről, a szegénység kérdéséről, a társadalmi kirekesztődés kockázatáról, és a különböző etnikai csoportok között adódó ellentétekről.
A témával kapcsolatban szót ejtett Prahalad Esélyek a piramis alján című könyvről, amelyben C. K. Prahalad, napjaink egyik legnagyobb hatású menedzsment-szerzője mélységes humanizmussal, meglepő példákon keresztül mutatja be, hogy a termékek, az értékesítési csatornák és a marketingeszközök sokszor radikálisan új változataival nemcsak új piacokat nyerhetünk, de a jobb kiszolgálás által esélyt is adhatunk a szegényebb rétegek felemelkedéséhez.
