Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet

Intézetvezető

Az Intézet szervezeti egységei az Állattenyésztéstani Tanszék, Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az Állatgenetikai Laboratórium. Az Intézet szakvezetésével oktatott graduális és posztgraduális szakok: a ménesgazda felsőoktatási szakképzés, lótenyésztő- és lovassport szervező agrármérnöki BSc (nappali), természetvédelmi mérnöki BSc (levelező, nappali), vadgazda mérnöki BSc (levelező, nappali), állattenyésztő mérnöki MSc (nappali, távoktatásos), természetvédelmi mérnöki MSc (levelező, nappali), Animal Husbandry Engeneering MSc (nappali). A Halászati szakmérnöki szakirányú továbbképzés regisztrált.

Az állattenyésztés és a tudomány talán a második világháború után sem állt a maira emlékeztető kihívások előtt, továbbá ezen tendenciák, elvárások némelyike egymással ellentétes is. Ilyen ellentétes várakozás például az, hogy 2050-re 60%-al nő az állati fehérje iránti igény, a tej- és húsfogyasztás, elsősorban a fejlődő országokban. A növekvő fehérje igény kielégítése rovarfehérjével vagy műtermékek „tenyésztésével” is az alternatívák között szerepel. Ezzel szemben pedig az állat (elsősorban a kérődzők) részbeni hibáztatása az üvegházhatású gázok termeléséért (25%), az ivóvizek szennyezésért (sertés), az állatról emberre terjedő betegségek megnövekedéséért, az állati eredetű fehérje túlzott (de egyes vélemények szerint egyáltalán való) fogyasztásának egészségre való káros hatásáért.
Ami bizonyosan belátható viszont, hogy a klímaváltozásnak az állat is elszenvedője (magas hőmérséklet, új betegségek – kéknyelv, bőrcsomósodás, nílusi láz, pl. – megjelenése, a takarmánynövények toxintermelő gombákkal való szennyezettsége nő). Csökken a termőtalaj, így a rendelkezésre álló takarmánytermő terület mennyisége, csökken a tiszta édesvízkészlet (éghajlatváltozás, környezetszennyezés miatt). Az inputárak folyamatosan nőnek, a szakképzett fizikai munkaerő csökken, ami a telepi méretnövekedést és a fizikai munkaerő kiváltására alkalmas (precíziós) technológiák elterjedését vonja maga után. Erre épül a lean szemléletű körforgásos gazdálkodás, a veszteségek csökkentése (a termelésben, a feldolgozásban, a fogyasztásban), a nyomonkövetés iránti igény. Mindezt úgy, hogy a biobiztonság ma már megkerülhetetlen. Az állat egészségi állapotának fenntartásában az antibiotikumról leginkább le kell mondanunk. Az állatjólét és az állatvédelem társadalmi kérdéssé vált. Tenyésztésben a hozamfokozás továbbra is cél, amit biotechnikai-biotechnológiai eszközökkel érünk el mind a takarmány feldolgozása, mind a tenyésztés során. Már gyakorlat a genomra épülő szelekció, a szaporodásbiológia élettani háttér mélyebb megismerése, esetlegesen a génszerkesztés is.
Az emberi tevékenység miatti biodiverzitás csökkenése és annak az ember egészségére való hatása (akár az egy egészség koncepciójában is), a vadvilág megjelenése a településeken, az ember eltávolodása a környezettől egyre inkább fellépésre, a folyamatok feltárására, közemberrel való megismertetésére készteti a tudományos világot. Az emberek egy része saját környezetében kívánja megvalósítani a termékelőállítást, a biodiverzitást, vagy az ökológiai gazdálkodáson, de akár a permakultúrán keresztül is. Az EU 2030-ra 25%-ban becsüli a biotermékek fogyasztását.

Nem feledkezhetünk el arról, hogy ma még 2 milliárd ember létfenntartásának alapja az állattenyésztés, ugyanakkor a világ állattenyésztésének várhatóan 2/3-a 2050-re a fejlődő országokban lesz. A fentiek is mutatják, hogy kihívás, tudományosan megoldandó feladat van bőven.

Mindezek megoldására az Intézetünk felkészült, hiszen elkötelezett és szakmailag felkészült az oktató-kutató állományunk, szoros a kapcsolata a hazai ágazati kutatóintézetekkel, egyetemi karokkal, kutatócsoportokkal, széleskörű az oktatók-kutatók nemzetközi kitekintése és kapcsolati rendszere is (pl. BOKU, Újvidék, Temesvár, Eperjes, Kassa, DAGENE, HIF, Zágráb, Montpellier, Bielowieza,…), nemzetközileg is elismert a kutatási teljesítménye (D1, Q1), erős  a partnergazdasági kapcsolata, részt vesz az állattenyésztő szervezetek vezetőségében, integrált tudományterületi, interdiszciplináris és állatfaji megközelítés jellemzi (molekulárs genetikától a takarmányozáson át a termékminőségig). Jelentős kutatási eredményekről számolhatunk be a genetikai diverzitás (klasszikus és molekuláris), őshonos fajták tenyésztése, proteomika, tenyésztési programok, tenyészértékbecslés, akvakultúra, természetes populációk felmérése területeken, továbbá a városi vadgazdálkodás, valamint a pollinátorok területén. Fejlett, nemzetközi szintű a halbiológiai, takarmányozási, molekuláris biológiai, szaporodásbiológiai infrastruktúránk.

 

 

Frissítés dátuma: 2020.12.02.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.