Teljeskörű áttekintést kaptak a húsgalambtenyésztés tényezőiről, kihívásairól és piaci lehetőségeiről azok a jelenlegi és leendő tenyésztők, aki részt vettek a Debreceni Egyetem agrárkarának január végi, kétnapos továbbképzésén.
Az érdeklődők részletesen megismerhették a különböző tartástechnológiákat, a régi és új fajtákat, a takarmányozás és a genetikai háttér fontosságát, valamint az állategészségügy újdonságait is a január 30-án és 31-én tartott továbbképzésen, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
- Arra törekedtünk, hogy teljes, gyakorlatias képet adjunk a húsgalambtenyésztésről, az abban rejlő lehetőségekről és kihívásokról, a tematikát az egyetemi alapképzésben oktatott haszongalamb-tenyésztés tantárgy tematikájára építve állítottuk össze. Örömmel vettük, hogy gyakorló tenyésztők mellett jónéhány olyan résztvevő is volt, aki most mérlegeli a lehetőségét annak, hogy belevág a tenyésztésbe – mondta Posta János, az Állattenyésztési Tanszék adjunktusa.
Az érdeklődők nem csak Debrecen körzetéből, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyéből, Cegléd és Budapest környékéről, sőt még a Dunántúlról is érkeztek.
- Mint a legtöbb galambászt, engem is érdekelnek az újdonságok. Csaknem 10 éve foglalkozom Nyírbogdányban postagalambokkal, speciálisan fehér színű egyedekkel indulok versenyeken. Tavaly értem el eddigi legnagyobb eredményemet, amikor sikerült kijuttatnom egy hófehér galambot az országos postagalamb kiállításra. Ilyen 20 éve nem történt Magyarországon. Próbálom folyamatosan követni az állategészségügy terén megjelenő újdonságokat és foglalkoztat a húsgalambtenyésztés lehetősége is, ezért jöttem. Rendkívül hasznos információkat kaptam első kézből - egy állatorvostól - megelőzésről és kezelésről például a szalmonella, a paramixo vírus, a paratifusz estében. Megismertem azokat a haszongalamb-fajtákat, amiket 30 évvel ezelőtt tartottak a galambtenyésztők, valamint a napjainkban elérhető új hibrideket. Áttekintettük a modern tenyésztési eljárásokat is, többek között a cseppvér-keresztezést, vonaltenyésztést, többvonalas hibrid-előállítást, ezek ismerete mind-mind meghatározó egy intenzív telep működtetése során - sorolta Kovács Dávid.
- Én már 8 éves korom óta foglalkozom galambokkal. Voltak korábban postagalambjaim, majd díszgalambjaim, most kezdek bele haszongalambok tenyésztésébe. 10 párom van egyelőre, ez az állomány arra lesz elegendő, hogy tenyészegyedeket neveljek. Gondolkodom viszont a továbblépésen, az ehhez szükséges gazdasági információk miatt jelentkeztem erre a továbbképzésre, hogy megtudjam, mennyire lehet ez kifizetődő, mekkora lesz a piac, milyenek a felvásárlási lehetőségek és hasonlók – részletezte Temesvári Krisztián, aki Székesfehérvárról érkezett.
A debreceni továbbképzésen szó volt a nemzetközi piaci környezetről, az olasz, francia export-lehetőségekről is, valamint a galambhús élettani hatásairól, melyek alapján az egészséges táplálkozást szem előtt tartók körében egyre keresettebb, jól jövedelmező a termék. Kitértek a szakemberek mindemellett az Agrárminisztérium decemberben bejelentett nemzeti húsgalambprogramjára is, melynek beindításától a tenyésztők számának növekedését várják.