Ennek kiemelt elemei a fertőzések kialakulásának folyamata, időbeli lefutása, monitorozása, prognosztizálása, majd az ezekre alapozott növényvédelmi kezelési lehetőségek kidolgozása. E kapcsolati összefüggésekkel foglalkozik Prof. Dr. Holb Imre a debreceni agrárkar egyetemi tanára, akinek több évtizedes tudományos munkássága a klasszikus járványtani megfigyelésektől a modellezésen keresztül az adatvezérelt, fenntartható növényvédelmi és termesztéstechnológiai megoldásokig terjed.
A beszélgetés apropóját egy rangos nemzetközi elismerés adja: Dr. Holb Imre professzor felkerült a Stanford University és az Elsevier által, Scopus-adatok alapján összeállított „World’s Top 2% Scientists” listára. Ez a rangsor a kutatók tudományos teljesítményének egyik fontos nemzetközi indikátora.
De milyen szakmai út vezet egy ilyen elismeréshez, és milyen kérdések foglalkoztatnak ma egy, a növényi megbetegedésekre fókuszáló, fenntartható növényvédelmi megoldásokat kereső kutatót?
A kezdetek: ültetvények és kórokozók kapcsolata
Dr. Holb Imre pályájának korai szakaszában a gyümölcsültetvényekben megjelenő betegségek vizsgálata állt a középpontban. Kutatásai elsősorban gyümölcstermő növények kórokozóira irányultak, különös tekintettel a fertőzések kialakulásának környezeti feltételeire és a járványok kialakulásának folyamataira.
Vizsgálatai során azt elemezte, hogy az egyes járványokat befolyásoló tényezők – például az időjárás, a gazdanövény ellenálló képessége és egyes termesztéstechnológiai elemek – miként hatnak a betegségek megjelenésére és terjedésére. Eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy pontosabban meghatározhatóvá váljanak a kritikus fertőzési időszakok és azok járványtani szerepe.
Ez az időszak alapozta meg későbbi kutatásainak egyik legfontosabb irányát: a folyamatok rendszerszintű értelmezését.
A folyamatok megértése: járványdinamika és modellezés
A későbbiekben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanárának kutatásai egyre inkább a növényi betegségek időbeli és térbeli alakulásának elemzésére irányultak. Munkájában központi szerepet kapott annak feltárása, hogy egy betegség milyen ütemben fejlődik, és milyen tényezők gyorsítják vagy lassítják annak terjedését.
E célból kvantitatív módszereket és modellezési megközelítéseket alkalmaz, amelyek segítségével a járványok egyes, korábban nehezen magyarázható jellemzői is érthetőbbé válnak. Ezek az eredmények lehetővé teszik a fertőzési kockázat hatékonyabb előrejelzését és a beavatkozások optimálisabb időzítését.
A kutatás ezen iránya hidat képez az elméleti, matematikai növénykórtan és a gyakorlati növényvédelem között.
Fenntartható megközelítések: integrált növényvédelem és termesztéstechnológia
Dr. Holb Imre professzor munkásságának egyik meghatározó eleme a járványbiológiai eredményekre alapozott integrált növényvédelmi rendszerek fejlesztése. E megközelítés célja, hogy a különböző védekezési módszerek összehangolt alkalmazásával csökkenthető legyen a szintetikus kémiai növényvédelem környezetterhelése.
Kutatásai során vizsgálja, hogy miként kombinálhatók a termesztéstechnológiai elemek, a biológiai megoldások és az előrejelzési rendszerek úgy, hogy a védekezés hatékony maradjon, miközben a külső inputok felhasználása is mérséklődik.
Eredményei hozzájárulnak a fenntartható növényvédelmi rendszerek úajragondolásához és hosszú távú alkalmazhatóságához.
Új lehetőségek: digitális eszközök és mesterséges intelligencia a növényvédelemben
A DE-MÉK professzorának kutatásai, az utóbbi években, a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia tudományos elemeinek beépítése felé bővültek. Munkájának középpontjába olyan döntéstámogató rendszerek kerültek, amelyek többféle adatforrást és technológiai megoldást integrálnak.
E rendszerek képesek egyesíteni az időjárási információkat, a kórokozók biológiájára vonatkozó ismereteket és a termesztési adatokat, így segítve a gazdálkodókat a megalapozott döntések meghozatalában.
Ez a megközelítés a precíziós gazdálkodás egyik megkerülhetetlen pillére, amely a hatékonyság, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság szempontjai közötti egyensúlyra törekszik.
Előretekintés: rendszerszintű gondolkodás a jövő mezőgazdaságában
Prof. Dr. Holb Imre egyetemi tanár munkáját kiterjedt nemzetközi publikációs tevékenység, tudományos folyóiratokban végzett szerkesztői munka, valamint aktív nemzetközi együttműködések jellemzik, erős multidiszciplináris megközelítéssel.
Véleménye szerint a jövő mezőgazdaságában kulcsszerepet kap a komplex rendszerekben való gondolkodás. Azaz a növényvédelem nem lehet különálló beavatkozások sorozata, hanem egy olyan folyamat, amely számos tényező kölcsönhatására épül, és hatásai a közvetlenül megfigyelhető folyamatokon túl kevésbé ismert biológiai és ökológiai mechanizmusokra is kiterjednek.
Kutatásainak célja, hogy hozzájáruljon ennek a komplexitásnak a mélyebb megértéséhez, valamint olyan megoldások kidolgozásához, amelyek hosszú távon is biztonságosan és nemzetközi szinten is alkalmazhatók.
