A projektben 15 ország egyetemei, kutatóintézetei, valamint szaktanácsadó szervezetei vesznek részt 120 pilot farm bevonásával. Tanszékünk ebben a programban a technológia és a hatékonyság területét vezeti. Az Állattenyésztési Tanszék vezetője, Dr. Czeglédi Levente, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője, Bognár László, valamint Bakos Gábor, a PMPS Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa a hazai tejtermelő tehenészetek főbb jellemzőit, kihívásait és az arra adandó megoldási lehetőségeket mutatták be egy webinárium keretében.
Dr. Czeglédi Levente a hazai tejtermelő tehenészetek főbb jellemzőit ismertette. Hazánkban a jellemző tejhasznosítású fajta az akár laktációnként 10 000 kg-ot is meghaladó tejtermelésre képes holstein-fríz. A holstein-fríz mellett alacsonyabb egyedszámban megjelennek egyéb, koncentrált tejet termelő fajták is (jersey, brown swiss). Az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül az állattartó telepeken jellemző takarmányozás, tartás- és fejéstechnológia, többek között megjelentek a vízágyak, valamint a fejőrobotok alkalmazása. A telepeken alkalmazott szenzorok térnyerésével a betegségek korai felismerése is lehetővé vált.
Bognár László előadásában többek között a mezőgazdaság és az állattenyésztés üvegházhatású gáz kibocsátását fejtette ki. Magyarország teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának 11%-ért felel a mezőgazdaság. Az élő állatok 3,2%-ban, míg a trágyakezelés 1,7%-ban járul hozzá. A tudatos tenyésztésnek és technológiai fejlődésnek köszönhetően azonos mennyiségű tej előállításához napjainkban kevesebb tenyészállatra, földterületre, takarmányra és vízre van szükség, továbbá az egységnyi termék előállítása során termelt üvegházhatású gázok mennyisége is jelentősen mérséklődött a 30-40 évvel ezelőtti értékekhez képest.
Bakos Gábor a saját gazdaságának jellemzőit, kihívásait és megoldási lehetőségeit mutatta be. A telepen kizárólag tejelő teheneket tartanak, az állomány fejlesztése vemhes üszők vásárlásán alapszik. Ügyvezető Úr szerint napjainkban a legnagyobb kihívást a munkaerő hiánya, az energiaellátottság, a fogyasztói szokások megváltozása, valamint a klímaváltozás jelenti. A munkaerőhiányt részmunkaidős állások hirdetésével, a harmadik országból érkező munkaerővel, a telep környezetének fejlesztésével és vonzóbbá tételével, valamint a megbecsülés fokozásával igyekeznek megoldani.
A webinárium az alábbi linken érhető el.
