2026 február 28-án szombaton újabb fontos szakmai egyeztetésre került sor az érmihályfalvi (Valea lui Mihai) Proagro Bonadea Termelési Szövetkezetnél, ahol Prof. Dr. Szűcs István, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának (GTK), valamint Prof. Dr. Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára vettek részt kerekasztal-beszélgetésen a szövetkezet alapító tagjaival.
A Proagro Bonadea Szövetkezet az Érmellék gazdálkodóit fogja össze, akik elsősorban növénytermesztéssel, kertészettel és élelmiszer-feldolgozással foglalkoznak. Az összefogásuk a térségben egyedülálló, ugyanakkor példaértékű modell arra, hogyan lehet a helyi agrárvállalkozásokat közösségi alapon, közös stratégia mentén fejleszteni és megerősíteni. A szövetkezeti forma a kis- és közepes gazdaságok számára nemcsak piaci előnyt, hanem stabilitást és jövőképet is kínál – különösen az Európai Unió változó gazdasági környezetében. A mostani találkozó nem előzmények nélküli: a szövetkezet korábban a DE MÉK osztatlan (ötéves) képzésben részt vevő agrármérnök hallgatóit is fogadta augusztusi tanulmányútjuk során. Már akkor megfogalmazódott az igény arra, hogy a kapcsolat ne csupán alkalmi szakmai látogatás legyen, hanem tudatosan épített, hosszú távú együttműködéssé váljon. A februári megbeszélés ennek a folyamatnak a természetes folytatása volt. Különösen megható és inspiráló pillanat volt, amikor a résztvevő gazdák közül többen is büszkén számoltak be arról, hogy gyermekeik a Debreceni Egyetemen szereztek diplomát. A felsőoktatási intézmény és a határon túli magyar gazdatársadalom közötti kapcsolat így nemcsak szakmai, hanem generációkon átívelő személyes kötődéseken is alapul. A kerekasztal-beszélgetés fókuszában a szövetkezeti modell múltjának és jelenének áttekintése mellett a jövőbeni lehetőségek álltak. A résztvevők közösen gondolkodtak arról, hogy az Európai Unió gazdasági és szabályozási környezetében milyen irányba érdemes fejleszteni a szövetkezet működését, milyen tevékenységi körökben vállalhat aktívabb szerepet egy termelési szövetkezet, és miként erősíthető a piaci versenyképesség. Kiemelt téma volt az átlátható és adatvezérelt működés is. A szakmai párbeszéd során szó esett arról, hogy mely hatékonysági, ügyviteli és minőségi mutatók rendszeres nyomon követése segítheti a gazdálkodást, hogyan támogathatja a tudatos pénzügyi és menedzsment-szemlélet a hosszú távú fenntarthatóságot, valamint miként kapcsolható össze a gyakorlati agrártevékenység az egyetemi kutatási és oktatási kompetenciákkal.
A találkozó egyértelmű üzenete, hogy a Debreceni Egyetem számára kiemelten fontos a régiós és határon átnyúló szakmai kapcsolatok erősítése. Az ilyen együttműködések nemcsak a gazdálkodók számára jelentenek hozzáadott értéket, hanem hallgatóink számára is valós, élő gazdasági környezetben kínálnak tapasztalatszerzési lehetőséget. A tudás, a gyakorlat és a közösség találkozása pedig hosszú távon mindkét fél számára közös sikertörténet alapja lehet.
