A mikroszkopikus gombák világa láthatatlan ugyan, mégis alapvetően befolyásolja mindennapjainkat – az élelmiszereink biztonságától az ipari folyamatokig. Ezt a sokszor rejtett, mégis meghatározó világot kutatja Dr. Pusztahelyi Tünde, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, az Agrárműszerközpont vezetője, akinek több évtizedes tudományos munkássága a fonalas gombák molekuláris biológiájától azok ipari és élelmiszerbiztonsági jelentőségének feltárását jelenti.
A beszélgetés apropóját egy rangos nemzetközi elismerés adja: Dr. Pusztahelyi Tünde professzornő felkerült a legfrissebb, Scopus-adatokra épülő, a Stanford University és az Elsevier által összeállított „World’s Top 2% Scientists” listára. Ez a rangsor a tudományos teljesítmény egyik legfontosabb nemzetközi mércéje, amely a kutatók láthatóságát és idézettségét értékeli.
De milyen kutatói munka áll egy ilyen elismerés mögött? Mivel foglalkozik egy olyan tudós, aki a mikroszkopikus gombák világát kutatja, és hogyan kapcsolódik mindez a mindennapi életünkhöz?
Többek között ezekről beszélgettünk!
Fonalas gombák – több mint láthatatlan élőlények
Dr. Pusztahelyi Tünde kutatói és oktatói munkáját elsősorban a Debreceni Egyetem agrárkarának keretein belül végzi. Tudományos érdeklődésének középpontjában elsősorban a fonalas gombák molekuláris biológiája, másodlagos anyagcseréjére és ipari jelentősége áll, melyet jelentős publikációs teljesítmény és nemzetközi idézettség támaszt alá. Ezek a szervezetek nemcsak az ökoszisztémák fontos szereplői, hanem az élelmiszeriparban, a gyógyszerkutatásban és a biotechnológiában is kulcsszerepet játszanak.
A sejtfal titkai és a túlélés mechanizmusai
A gombák egyik legfontosabb struktúrája a sejtfal, amely nemcsak védelmet nyújt, hanem meghatározza a sejtek alakját és működését is. A DE-MÉK egyetemi tanára kutatásai során kiemelten foglalkozott a gombák sejtfalának szerkezetével és működésével is. A sejtfal integritása alapvető a gombák túlélése és alkalmazkodása szempontjából, ezért ennek vizsgálata nemcsak alapkutatási jelentőségű, hanem gyakorlati alkalmazásokkal is bír, például új gombaellenes (antifungális) stratégiák kidolgozásában. Ezzel párhuzamosan kutatásai kiterjedtek továbbá az autolízis, azaz a sejtek önlebontási folyamatainak tanulmányozására, amely fontos szerepet játszik a gombák életciklusában és stresszválaszaiban.
Enzimek, amelyek iparágakat mozgatnak
Dr. Pusztahelyi Tünde professzornő tudományos munkájának egy másik fontos iránya a hidrolitikus enzimek vizsgálata. Ezek az enzimek – például a cellulázok vagy proteázok – széles körben alkalmazhatók az iparban, így kutatásai hozzájárulnak az enzimalapú technológiák fejlesztéséhez és hatékonyabbá tételéhez. E tevékenység révén vizsgálatai nemcsak elméleti, hanem kifejezetten alkalmazott jellegűek is, hidat képezve az akadémiai szféra és az ipari felhasználás között.
Mikotoxinok: láthatatlan kockázatok az élelmiszerláncban
Dr. Pusztahelyi Tünde jelenlegi kutatásainak középpontjában a gombák másodlagos anyagcseréje áll, különös tekintettel a mikotoxinokra. Ezek a toxikus vegyületek komoly kockázatot jelenthetnek az élelmiszerláncban, például gabonafélék vagy takarmányok szennyezése révén. Vizsgálatai arra irányulnak, hogy elsősorban feltárja, milyen környezeti és genetikai tényezők befolyásolják e toxikus
vegyületek képződését, valamint hogyan lehet ezek előfordulását csökkenteni vagy kontrollálni. Ezen tudományos munkájával közvetlenül járul hozzá az élelmiszerbiztonság javításához és a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságához.
Számokban mérhető tudományos teljesítmény
A DE-MÉK professzorának tudományos munkássága nemcsak témaválasztásában, hanem eredményeiben is jelentős. Több, mint 70 tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője, amelyek rangos nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Munkáira eddig 3000-et meghaladó hivatkozás érkezett, h-indexe pedig 25–30 közé tehető, ami stabil és erős nemzetközi jelenlétet jelez. Kutatásai különösen a 2000-es évektől váltak intenzívvé, és azóta folyamatosan aktív publikációs tevékenységet folytat.
Legismertebb publikációi közé tartozik a „Secondary metabolites in fungus–plant interactions” című áttekintő tanulmány (Frontiers in Plant Science), amely több mint 500 független hivatkozással rendelkezik és a gombák és növények közötti kölcsönhatásokban szerepet játszó másodlagos metabolitok jelentőségét tárgyalja. Kutatócsoportja több olyan génszabályozási útvonalat is azonosított, amelyek kulcsszerepet játszanak a mikotoxinok bioszintézisében és a sejtfal stabilitásában.
Professzornő kutatásaiban modern molekuláris biológiai és analitikai módszereket alkalmaz, többek között PCR-alapú technikákat, génexpressziós vizsgálatokat, valamint kromatográfiás eljárásokat (HPLC, GC-MS), amelyek lehetővé teszik a metabolitok pontos elemzését
Laboratórium, oktatás, együttműködés
Dr. Pusztahelyi Tünde, a debreceni agrárkar egyetemi tanára nemcsak kutatóként, hanem menedzserként is aktív szerepet tölt be. A Debreceni Egyetem MÉK Agrárműszerközpontjának vezetőjeként évente több ezer – 5–8 ezer – minta vizsgálatát koordinálja, beleértve talaj-, növény- és élelmiszermintákat. Az általa irányított laboratórium műszerparkja korszerű analitikai eszközöket foglal magában, például nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC), gázkromatográfiát (GC), valamint molekuláris biológiai rendszereket (PCR), amelyek lehetővé teszik a kutatási és szolgáltatási feladatok magas szintű ellátását.
Tudományos és laborvezető munkája mellett jelentős oktatói tevékenységet is végez professzornő: PhD-hallgatók témavezetője, aktív résztvevője a doktori képzésnek.
Nemzetközi tudomány és gyakorlat határán
A debreceni professzornő nemzetközi együttműködésekben is aktív, több közös publikációja készült és készül folyamatosan külföldi kutatócsoportokkal. Részt vesz különböző hazai és nemzetközi kutatási pályázatokban kutatási területéhez kapcsolódóan. Ezentúl a beszélgetés során kiderült, hogy publikációit több szabadalmi dokumentum hivatkozza, ami jól jelzi kutatásai hozzájárulását az innovációs folyamatokhoz.
Dr. Pusztahelyi Tünde munkássága jól példázza, hogyan találkozik az alapkutatás és az alkalmazott tudomány. Kutatásai egyszerre járulnak hozzá a mikroszkopikus gombák biológiájának mélyebb megértéséhez és olyan gyakorlati megoldásokhoz, amelyek az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdaság és a biotechnológia területén is hasznosíthatók.
