A permakultúra kifejezés a "permanent”, állandó és az „agriculture", mezőgazdaság szóösszetételből származik. Az 1970-es években az ausztrál Bill Mollison és kollégái fejében fogalmazódott meg a gondolat, hogy az emberi környezetet és a mezőgazdasági rendszereket oly módon alakítsa ki, mely gyakorlatilag lemásolja a természetben található fenntartható, vagyis önmagukat fenntartó rendszereket. Az állatok, növények és mikroorganizmusok a természetben is egy közösséget alkotnak. Kérdésként merül fel, hogy lehetséges-e ezt a mai kor embere számára kialakítani és fenntartani?
A Gaia kertje permakultúrás programsorozat keretében erre a kérdésre keressük a választ előadóink segítségével.
Az előadások:
február 20.(szerda) 16 óra
- Zsiláné André Anikó: Vissza a jövőbe? Avagy a kertkialakítás a permakultúra elvei alapján
- Dr. Gyulai Iván: Ember és a környezetkímélő kertművelés - mélymulcs
március 6.(szerda) 16 óra
-Dr. Kozák Lajos: Háztáji állattartástól a permakultúrás kisgazdaságig
-Váradi Zoltán: Kertünk társbérlői
március 20. (szerda) 16 óra
-Dr. Rakonczás Nándor: Miért tilos? Direkttermők és rezisztens szőlőfajták
-Dr. Juhász Lajos: Madarak a kertben
április 4. (csütörtök) 16 óra
- Takácsné Dr. Hájos Mária: Zöldségfélék előállítása önellátó biogazdálkodásban
- Dr. Csihon Ádám: Gyümölcstermesztés önfenntartó módon
Helyszín: Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar 4032, Böszörményi út 138. I-es természetvédelmi előadó (B épület, I. emelet)
A permakultúra elve és az elvre alapuló gyakorlat meghódította az egész világot, azonban a mai napig Ausztráliában a legelterjedtebb, nem véletlenül. Érdekes kérdés megvizsgálni, hogy miért érdeklődnek egyre többen az önfenntartó módszerek, az alternatív termesztési megoldások iránt. Látnunk kell, hogy a permakultúra nemcsak „egyszerűen” egy termesztési mód, hanem filozófiai gondolatokat is hordoz. A túlfogyasztás, a megtermelt javak nem etikus elosztása már önmagában is egy sor problémát eredményez, a fogyasztói társadalomban kialakult viselkedésformák következményeivel pedig emberek, családok tízezrei kénytelenek megbirkózni. A technika olyan gyorsan változik, hogy képtelenek vagyunk naprakészek lenni használatukkal kapcsolatban. Tárgyaink hamar elavulttá vállnak, tönkremennek. Még soha sem volt ilyen szakadék a generációk között. Mint már annyiszor a történelem során most is vannak olyanok, akik szeretnének kilépni, vagy legalábbis megpihenni a bedaráló hétköznapokból, nem hajlandók a tömegsodrásban létezni. A nagyvárosi létforma helyett vállalják a „kényelmetlenebb”, de természetközeli életet. Tányérukra saját maguk által megtermelt étel kerül, konditerem helyett a szabad levegőn a növényeik, állataik körül végzett munkával érik el a megfelelő fizikai állapotot. Célul tűzik ki, hogy nem élik fel gyermekeik, unokáik elől a természeti erőforrásokat, hanem tőlük telhetően a legjobban sáfárkodnak azokkal.
Reméljük előadásaink segítenek azoknak akik erre az útra léptek, továbbá irányt mutatnak azoknak, akik még most fontolgatják területük ilyen elven történő hasznosítását.
Minden kedves érdeklődőt várunk sok szeretettel rendezvényünkön!
A szervezők a változtatás jogát fenntartják!
A részvétel díjtalan, de regisztrációhoz kötött!
Amennyiben részt kíván venni a programon, kérjük, az alábbi űrlapon regisztráljon!
https://docs.google.com/forms/d/1J5IX09f0ylAbiIBvDl__hv4OkyDpEoueyPdV2b…
DE MÉK, DEHÖK Környezetvédelmi Bizottság