Az esemény nemcsak a konzorcium partnereit hozta össze Spanyolországból, Olaszországból, Ausztriából, Lengyelországból, Litvániából, Magyarországról, Moldovából, Ukrajnából, Azerbajdzsánból, hanem az Erasmus+ nemzeti irodák vezetőit, nemzeti innovációs központok, tudományos és kutatási központok képviselőit különböző országokból, valamint a mezőgazdasági és agrár-üzleti szektor, a felsőoktatási intézmények alkalmazottait, hallgatóit is.
A közel négyéves időszak alatt a projekt számos kihívással szembesült, mint például a Covid-19 járvány, majd egy partner visszalépése. A 23 partner 9 különböző országból érkezett, eltérő munkastílust és kulturális különbséget képviselve. A projektkoordinátor váltás, az Európai Bizottságnál a projektet felügyelő tisztviselő hét alkalommal történő cseréje, illetve az ukrajnai háború jelentősen korlátozta az ukrán partnerek mobilitását, és nehezítette a projekt folytatását, melyhez kapcsolódott a projekt időszakának felfüggesztése majd annak meghosszabbítása is. Mindezen kihívások ellenére a projekt partnerei örömmel számoltak be az elért eredményekről.
A projekt fő célja az egyetemek potenciáljának fejlesztése volt - mint az agrár-ipari klaszterek szerves részei - a szakértői központok létrehozásával. A projekt időszakában 9 szakértői központ jött létre Azerbajdzsánban, Ukrajnában és Moldovában, tejtermékek, IT, akvakultúra, mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és zöld turizmus területeken. A DE-MÉK szerepe a megvalósítás során a szakértői központok működési rendjének, tevékenységének meghatározásában, munkatervének megvalósításában volt a szakértői segítségnyújtás mellett. Az alapított szakértői központok kutatói bázisok alapján működnek, a kutatási és infrastruktúra megosztási tevékenységeiket fejlesztik egyetemek és vállalkozások között. A szakértői központ és pilot projekt munkacsomag vezetői Dr. Leticia Chico Santamarta PhD (Valladolid) és Dr. Komlósi István Karunk egyetemi tanára voltak. Hosszútávon várható, hogy ezek a szakértői központok kibővülnek, és egy teljes klaszter ökoszisztémát hoznak létre a régiókban.
A projekt további célkitűzéseket is elért: Ukrajnában, Moldovában és Azerbajdzsánban kidolgozták a klaszterfejlesztés jogi keretrendszerét, 9 tanulmányúton vettek részt az EU országokban, amelyek során az EU partnerek megosztották a legjobb gyakorlataikat a klaszterfejlesztés terén több mint 90 ukrán, moldovai és azerbajdzsáni kutatóval és ipari képviselővel. Több mint 60 hallgató a keleti partnerségi országokból lehetőséget kapott egyhónapos tanulmányútra az EU partner egyetemein, ahol konzultálhattak a helyi oktatókkal, és alkalmazott kutatásokat végezhettek mesterszakos és PhD értekezésükhöz. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar a pályázat során 21 oktatót, kutatót fogadott kétszer egyhetes akvakultúra és tejfeldolgozási tanulmányút keretében. Ennek része volt 8 ukrán hallgató egyhónapos tanulmányi programja is. A projekt időszaka alatt két kézikönyv is megjelent: "Klaszterek gyakorlati útmutatója" és "Innovációmenedzsment", valamint tudományos cikkek az agrárgazdaság és az innováció területén. Parviz Bagirov, az Erasmus+ Nemzeti Ügynökség igazgatója Azerbajdzsánban hangsúlyozta a projekt fontosságát a régió számára. Elmondása szerint az Erasmus+ Kapacitásépítési projektek versenye minden évben nagyon nagy, és csak minden tizedik projekt kap finanszírozást. "Az UniClaD volt az egyetlen agrárvonatkozású Erasmus+ Kapacitásbővítő projekt, amelyet 2019-ben finanszíroztak. Eredményei nemcsak az ország, hanem a keleti partnerségi régió számára is magas hozzáadott értéket képviselnek."
Vytautė Giedraitienė, az UniClaD projektkoordinátora kiemelte, hogy: "Az UniClaD projektet az Európai Bizottság finanszírozásra alkalmasnak ítélte, de magas kockázati szinttel, mivel nagyon sok partner és tevékenység kapcsolódik hozzá. Ezért különösen örömteli, hogy a projekt során felmerült kihívások ellenére megoldásokat találtunk, az akadályokat leküzdöttük, a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat elértük, sőt bizonyos esetekben túlteljesítettük. Ez nem valósulhatott volna meg a proaktív és együttműködő partnerek nélkül, akik a projekt teljes időtartama alatt elkötelezettek voltak a megoldások és nem pedig a kifogások keresésében. Ennek eredményeképpen az UniClaD már a projekt hivatalos lezárása előtt jó gyakorlatnak számít a kapacitásépítési projektekben."
A zárókonferencia nemcsak a projekt eredményeire összpontosított, hanem a kihívásokra és azok megoldásaira is. Az azerbajdzsáni Workshop keretében hatékonyságelemzésről adott elő Dr. Kovács Krisztián a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa is.
Az UniClaD lehetőségeket nyitott a partnerek számára nemcsak a projekt specifikus célkitűzéseinek teljesítésében, hanem fenntartható partnerségek létrehozásában is.
A DE MÉK további együttműködését a Poltavai Agrártudományi Egyetemmel és a Bila Tzerkva Agrártudományi Egyetemmel megállapodás keretében folytatja tovább.
