A tudományos eseményen a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kart (MÉK) Dr. Komlósi István egyetemi tanár, intézetvezető képviselte.
A 11. alkalommal megrendezett eseményre 122 országból több mint 1100 résztvevő érkezett, melynek vezető témája a hatékony tudománykommunikáció és a szakpolitika volt a globális átalakulások idején. Az esemény keretében rendezett „Digitalizált Agrárium: Fenntarthatósági kihívások” kerekasztal beszélgetésen Dr. Feldman Zsolt, államtitkár, Dr. Popp József, akadémikus, Dr. Süth Miklós, rektorhelyettes, Dr. Komlósi István, intézetvezető, Dr. Goda Pál, ügyvezető igazgató és Dr. Tóth Tamás, dékán vettek részt. A kerekasztal résztvevői áttekintették a digitalizáció szerepét a biomassza alapú gazdaságban, a digitalizáció termelői elfogadottságát, a jelenlegi automatizált, digitalizált folyamatokat az élelmiszerláncban, a kormányzat és az oktatási intézmények szerepét.
A kerekasztal beszélgetésen elhangzott, hogy a Digitális Jóllét Program keretében elkészült a Digitális Agrárstratégia és ennek mentén a Digitális Agrárakadémia. Azon felül, hogy Magyarország a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési potenciálját messze nem használja ki, a digitális agrármegoldások mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké is váltak. A KSH Agrárcenzus felmérése szerint a gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt 2020-ban, a gazdálkodók leginkább banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyeket intéztek elektronikusan. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket 12%-uk használta csupán, ezen belül a növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége. Szaktanácsadót a gazdaságok 15%-a vett igénybe, a termelők leggyakrabban növényvédelmi kérdésekben konzultáltak. A kormány a mezőgazdaság digitális átállását jelenleg is pályázatokkal támogatja. Amellett, hogy a mezőgazdaság képzett munkaerőhiánnyal küzd, a digitalizáció az erőforrások gondos felhasználását, a folyamatok nyomonkövetését is szolgálja. Ez az antibiotikum és esetleges túlzott vegyszerhasználat esetében különösen fontos. Létrejött a Nemzeti Nyomonkövetési Platform, mely az egyes termékekre ajánl nyomonkövetési standardokat. Számos hazai vállalkozás kínál digitális eszközöket, szolgáltatást vagy saját fejlesztésben, vagy külföldi leányvállalatként. Vannak nemzetközi sikert elért hazai fejlesztések is, ezek elsősorban az irányítási-elemző rendszerek, vizuális és hangalapú növény és állat egészségét, környezeti károsanyag kibocsájtást monitorozó, mesterséges intelligenciát alkalmazó megfigyelő rendszerek. Jelenleg a precíziós eszközökkel gyűjtött adatok töredékét értelmezzük, amiben a legnagyobb a gyakorlat, a támogatás hiánya. A gyakorlati terjesztést segíti pl. a Precíziós Gazdálkodás Interaktív Magazin és a Modern Állattenyésztők Magazinja.
A kerekasztal beszélgetésen ezentúl megfogalmazásra került, hogy a hazai agrárfelsőoktatási intézmények szinte mindegyike kínál szakmérnöki, mesterképzési szakot precíziós területen, alapképzést viszont csak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Az egyetemek vagy a tangazdaságaikban teremtették meg a precíziós oktatás gyakorlati feltételeit, vagy olyan vállalkozásokkal működnek együtt, ahol ez a feltétel biztosított. Arisztotelésznek tulajdonítjuk azt a mondást, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Manapság a következőképp fogalmazhatjuk meg: A szenzorokon keresztül a mesterséges intelligencia „szeme” hizlalja a jószágot.
Kép forrása: worldscienceforum.org