Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék

A tanszék története

A tanszék az 1953-ban alapított Növény- és Állattani Tanszékből vált ki 1964-ben. Az 1953-1964 közötti időben a Növény- és Állattani Tanszék a biológiai alapozó tárgyakat – növénytan, növényélettan, állattan, állatbonc- és élettan, növénykórtan, állati kártevők) – oktatta. Az 1964. évi szerkezeti változásoknak köszönhetően a növénytan és növényélettan oktatása külön tanszék irányítása alá került Siroki Zoltán egyetemi docens vezetésével. Kutatómunkát növénycönológia, florisztika, entomológia és ornitológia tárgykörökben végzett. Dr. Polgár Sándor rövid vezetése alatt elsősorban florisztikai, növényföldrajzi kutatásaival erősítette a tanszéket. A tanszék oktatási és kutatási feladatai Dr. Mándy György egyetemi tanár vezetése alatt tovább bővültek, aki külső kapcsolatokkal is támogatta mind az oktatást, mind a kutatást. Az agrobotanika és a kísérleti ökológia területén ért el kiemelkedő eredményeket. Hazánkban a kultúrnövények fajtaalaktant és fajtarendszertant vizsgáló kutatásainak megalapítója és irányító művelője volt. Fiatal oktatóként írt jegyzetei és tankönyvei máig értékes segédanyagai a szakoktatásnak. Közreműködött Soó Rezső - Jávorka Sándor: Magyar Növényvilág kézikönyve I-II. kötetében a haszonnövények leírásában. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki a növénytan területén végzett kimagasló tankönyvírói tevékenységéért, és a növényi rendszertan területén bevezetett új szemléletéért, amellyel nagyban hozzájárult a sikeres hazai növénynemesítés megalapozásához.

Dr. Mándy György halála után, Dr. Pethő Menyhért vette át a tanszék vezetését, aki nagy hangsúlyt fektetett az oktatás fejlesztésére. Az 1975/76-os tanévtől a tárgyak elnevezésében a „mezőgazdasági” előtag szerepel, hangsúlyozva a tárgyak alkalmazott jellegét, a szakirányú alapozást. Dr. Pethő Menyhért fő oktatási és kutatási területe a növényélettan volt, munkásságát a ’Mezőgazdasági növények élettana’ című tankönyv és az Akadémiai Kiadónál azonos címmel, kibővített tartalommal megjelent szakkönyv fémjelzi. Dr. Baloghné Dr. Nyakas Antónia 1998-tól volt a tanszék vezetője ’Mezőgazdasági növénytan alapjai’ című, 2005-ben megjelent egyetemi jegyzetével tovább emelte a tanszék oktatási színvonalát. 2005-től napjainkig a tanszék vezetője Dr. Lévai László, a Növényélettani gyakorlatok (1997) egyetemi jegyzet elkészítése mellett elsősorban alkalmazott növényélettani kutatási révén újra nagy hangsúlyt fektetett a szakmai kapcsolatok megerősítésére mind a hazai mezőgazdasági vállalkozások, mind a nemzetközi kutatóintézetek terén. Elért eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazza gyakorlat is. Aktív tehetséggondozó munkájának köszönhetően nagymértékben megnőtt a tanszéken a különböző formában (diplomamunka, TDK, PhD) tudományos munkát végző hallgatók száma.

A tanszék közel 40 000 lapot számláló, muzeális értékű Herbárium gyűjteménnyel (a Dégen-féle hagyatékkal együtt) rendelkezik, ami a tanszék jelenlegi helyét jelentő Élettudományi Központban a Soó Rezső Herbáriummal közös helyiségben kapott otthont a 2005-ös átköltöztetésnek eredményeképpen.

Az 1984/85-ös tanévtől kezdve a tanszék munkatársai két munkacsoportban – Növénytani munkacsoport és Növényélettani munkacsoport – végezték az oktatást és a kutatást.

2013-ban a Tanszék és a Növényi Biotechnológia Tanszék egyesült, így Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékként működik együtt.

Frissítés dátuma: 2017.07.03.