Pályázatok | Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar

Az NTP-SZKOLL-16-0064 „Tehetséggondozás a Kerpely Kálmán Szakkollégiumban” című pályázat keretén belül a következő foglalkozások valósultak meg a 2016/2017. tanév első félévében. A szakkollégiumi élethez szervesen kapcsolódó, szakmai tartalmakra épülő, sport- és egyéb szabadidős jellegű közösségi tevékenységek, Kötelező kurzus (15 óra/félév). A következőkben mutatjuk be részletesen a 2016/2017. tanév 1. félévében megszervezett programjainkat.

Tóth Norbert előadásában a méhészkedés magyarországi helyzetéről, a kezdő és veterán méhészek problémáiról hallhattunk mind szakmai, mind gazdasági szempontokból. Megéri-e méhészkedni, hogyan fogjon hozzá egy fiatal gazda ehhez a szakmához, illetve mire van szüksége, hogy jövedelmező legyen a vállalkozása. Az előadás során részletes lebontást hallhattunk egy átlagos méhész 12 hónapjáról, azok egyedi kihívásairól.

Dr. Makádi Mariann előadásában a biogáz üzemek működése során keletkező fermentlé gazdaságos és környezetbarát felhasználásáról hallhattunk. Hosszú évek kutatási eredményeibe nyerhettünk bepillantást. Habár a fermentlé az utóbbi években már nem minősül a törvény szemében szennyvíznek, elterjedt, mezőgazdasági felhasználása még várat magára, felhasználása egyelőre szigorú engedélyekhez kötött.

Fehér András, a Debreceni Egyetem ügyvivő-szakértője a kurzus keretén belül beszélt az online-marketing jelentőségéről, a hagyományos és modern marketing eszközök alkalmazásáról. Emellett kitért a piackutatás új módszereire és a kurzus résztvevőivel közösen elemezte használhatóságukat, eredményességüket.

Dr. Pierog Anita, a Debreceni Egyetem adjunktusa a kurzus keretén belül hallgatóinkat a prezentálási készség fejlesztésével segítette. A kurzus keretén belül a szakdolgozat és diplomadolgozat védésén történő prezentálás, a TDK konferencián, vagy egyéb konferencián való bemutató előadásának alapvető hibalehetőségeire, általános hibáira mutatott rá. Emellett hallgatóink interaktív beszélgetés keretén belül gyakorolhatták az egyetemi élet egyik kulcsfontosságú pillanatához, a szak-, vagy diplomadolgozat védéséhez kapcsolódó jó előadásmódot.

A Debreceni Egyetem Tormay Béla Szakkollégiuma és a Kerpely Kálmán Szakkollégiuma közösen vett részt a bolognai tanulmányúton. A kirándulás során számos kulturális lehetőség is biztosított volt a jelenlévők számára. 2016. november 9-én első állomásunk Fiuméba (Rijeka) vezetett, ahol megtekinthettük a lenyűgöző látványt nyújtó kikötőt és belvárost. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötő, így a magyarok szempontjából egy igen fontos városnak tekinthető. Itt készült el továbbá a Szent István csatahajó.

Másnap Veronának vettük az irányt, amely az Adige folyó kanyarulatánál fekszik. Itt megtekintettük az Arénát, amely a harmadik legnagyobb amfiteátruma Olaszországnak. Továbbá az egyik legnépszerűbb látványosság Júlia erkélye és szobra, amelyet szintén megcsodáltak a hallgatók. Ezen kívül lehetőségük adódott szabad programra is. 

Következő úti cél már Bologna volt. Egész napos programként szerveztük meg a gépkiállításon való részvételt. Ez által a szakkollégisták többlet információt szerezhettek a legújabb technológiák iránt. A világ számos pontjáról érkeztek kiállítók, akik a minél látványosabb megjelenésű standjukkal kívánták felkelteni az odalátogatók figyelmét. A tanulmány utunk zárásaként városnéző túrát tartottunk Bologna felderítésére. Megtekintettük a két híres ferde tornyot, amely Bologna jellegzetességei. Sétáltunk a város főbb terein a PiazzaVittorioEmmanuele.n, a PiazzaMaggiore-n. A szakkollégiumi hallgatók nagyon jól érezték magukat és rengeteg tapasztalattal térhettek haza.

A foglalkozásokon olyan előadókat hívtunk meg hallgatóink számára, akik olyan területen tevékenykednek, vagy végzik kutatásaikat, amelyek a hallgatóinkat is érinthetnek, valamint olyan globális, vagy hazai problémákra hívják fel a figyelmet, amellyel érdemes foglalkozni.

A szakkollégiumi hallgatók számára olyan foglalkozást szerveztünk, amelyen megismerkedhetnek a szabványokkal, azok élelmiszeripari vonatkozásával, jelentőségükkel és fontosságukkal a globalizálódó világban. Előadónk, Dr. Gályász József a témakör kapcsán kifejtette, hogy a változó világ változó szabályozásokkal jár, sor kerülhet akár eddig szabályozatlan területek szabályozására is (mint például a napjainkban egyre nagyobb teret hódító gluténmentes ételek megjelenésére, a gluténmentesség feltüntetésére). A különböző kultúrák nemzetközi megjelenése is tovább bonyolítja ezt a helyzetet így emiatt több dilemma is felmerül a szabályozásban, úgy mint szakmai, kommunikációs gazdaságpolitikai, vagy egyéb. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos felmérések alapján a magyar lakosság 60%-a nem azt fogyyasztja, amit szeretne, hanem amit meg tud fizetni. Az élelmiszeripari termelés kapcsán felmerült a kérdés, hogy hol van a határ az iparszerű termelés, élelmiszer-előállítás és a vegyipari tevékenység között.

Ezt követően Dr. Gályász József kitért az élelmiszeripari tevékenység szabályozására, élelmiszeripari vállalkozás létesítésének feltételeire, néhány szükséges engedélyre, a nyomonkövetésre, a jó higiéniai gyakorlat ellenőrzésére, a kritikus szabályozási pontokra is. A foglalkozás során szó volt továbbá a szabványosítási eljárás menetéről, magyarországi és Európai Uniós intézményeiről, azok működéséről. Hallgatóink belelapozhattak az Élelmiszerkönyv egy kivonatába is az előadás idején.

 

Előadás indító kérdése: Miért kell megismerni a fogyasztók viselkedését? Az ő igényeiket kell kielégíteni (fogyasztói célcsoportok) (Ma Magyarországon újonnan bevezetésre kerülő termékeknél 10-ből 1 termék sikeres, és van még 1, ami nem veszteséges, 10-ből 8 termék a piacra kerülésétől számított 9 hónapon belül eltűnik a piacról)

A fejlesztésekre fordítandó pénzek 90%-a nem sikeres termék fejlesztésére fordítódik. Több vizsgálat is bizonyítja, hogy azok a cégek, akik jól határozzák meg a célpiaci igényeket, azok sokkal sikeresebbek a piacon.

Mi a marketing? (fogyasztói felmérések alapján = reklámozás). De ez csak egy eszközcsoportja a marketingnek. A marketing ott kezdődik, ahol a termék ötlete megszületik. Ebből a gondolatból tárgyiasult/nem tárgyiasult terméket szolgáltasson, amely a piaci igényekkel is összhangban van. jellemzően kínálati piacok a gondolkodásmód megismerése a tudatformálás alapja

A fogyasztók megismerése lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztói igényeket megfelelően kielégíthessük. A jó torreádornak bele kell bújnia a bika bőrébe! A dilemma a következő: A piacok telítődése és vásárlói erő növekedésével folyamatosan változik. Évekkel ezelőtt jól kiszámítható fogyasztói célcsoportok voltak, egyre több helyettesítő termék jelent meg, és egyre több kollektív tapasztalat áll rendelkezésére a fogyasztóknak egy-egy termékkategóriával kapcsolatban, így a fogyasztók fokozatosan kiszámíthatatlanná váltak.

A fogyasztói szokások megismerése kapcsán is több dilemma felmerül (kiszámíthatóság, vizsgált csoport mérete, szubjektivitás, emocionális döntéshozatal), így vizsgálatuk egyre nagyobb kihívást jelent. Dr. Polereczki Zsolt olyan hagyományos (kérdőív, fókuszcsoport, interjúk) és nem hagyományos (Co-Creation, szemkamera, neuromarketing, living-lab) vizsgálati módszereket mutatott be hallgatóink számára, amelyeket napjainkban is alkalmaznak a fogyasztói szokások megismerésére.

A tanszék 2012-es szemkamerás vizsgálata alapján megállapítható hogy a polcok vizsgálatakor a nők és férfiak szemmozgásának iránya ellentétes. További vizsgálatok rámutattak arra, hogy a férfiak és nők szemmozgása alapján meghatározható az elemek megjelenítése a csomagoláson.

A foglalkozást indító kérdések között vetette fel Prof. Dr. Nagy Géza, hogy a vidék, város társadalmi megítélést, a jelentkezők hogyan gondolják? Elmaradott-e a vidék, milyen megítélés alá esik? Később kitért arra, hogy a fejlesztés politika reneszánszát éli napjainkban, össznépi feladatként fontos a demokratikus társadalom berendezése. Általános (globális) cél a célirányos fejlesztés, oktatás, szociális lét fejlesztése, közlekedés, infrastruktúra.

Folyamatos fejlődés, EU-s források lehetősége, egyéb források lehetősége szükséges, mert önerőből nehéz vagy szinte lehetetlen a fejlődés bármely területen.  De a felgyorsult élet diszharmóniát szül. A modern kor hihetetlen mértékű és erőteljes társadalmi mobilitást eredményez (nincsenek határok, bárhova el lehet jutni, felgyorsult adatforgalom).

A jelenlevő hallgatókkal csoportosan összeszedtük az életminőség összetevőit, így például az  egészség, biztonság, ellátás, pénz, boldogság, anyagi javak. Folyamatos jó lét, jobb lét fenntarthatóságot jelent és napjainkban elfogadott sztereotípia, hogy vidéken (falukban, községekben) laknak az emberek, de városban dolgoznak.

A soron következő gazdasági vitaest témája a zöldségtermesztés gazdasági összefüggéseivel volt kapcsolatos. Dr. Apáti Ferenc a hajtatott és szabadföldi zöldségtermesztés ökonómiai vonatkozásait vitatta meg az est résztvevőivel, ahol kitért a gyümölcstermesztéshez hasonlóan a költségek, ráfordítások alakulásának várható értékeire magyarországi viszonylatban, valamint az ezzel elérhető bevételek és jövedelem alakulására. Egy konkrét példán keresztül vezette le a megjelentek számára a költségek, ráfordítások, bevételek és jövedelem alakulását, a paradicsom- és paprikatermesztés mind hajtatott (üvegházas termesztés) mind szántóföldi termesztés viszonylatában.

A hallgatóság részéről felmerült a jövedelmezőségi viszonyokkal kapcsolatban a szántóföldi és a hajtatott termesztés ráfordításai közötti különbség megtérülése, valamint az, hogy a fogyasztó érzékel-e különbséget az ízek között a két technológiában termesztett zöldségekben.

A sertéstenyésztés gazdasági összefüggéseivel kapcsolatos vitaestet szintén Dr. Apáti Ferenc tartotta a szakkollégium hallgatói és egyéb érdeklődők számára. A szarvasmarha tartásához hasonlóan a világgazdasági, Európai Uniós és nemzetgazdasági, valamint vállalatgazdaságtani jelentőségéről esett szó a vitaest bevezetésében.

Ezt követően a sertéstartás forgó- és befektetett eszközigényéről esett szó, valamint a legfontosabb hazai sertéstenyésztés mutatószámairól, azok jelentőségéről (például kocaforgó, fialási átlag, egy kocára jutó választott malac). Mint minden eddigi vitaesten, a sertéstenyésztéssel kapcsolatos vitaesten is megvitatásra kerültek azok a költségek, amelyekkel szükséges kalkulálnia egy sertéstartással foglalkozó szakembernek, valamint az ezzel elérhető bevételek és jövedelmek is.

A hallgatók sorából olyan kérdések érkeztek, mint például milyen előnyei és hátrányai vannak a magyarországi sertéstartásnak, világviszonylatban hol állunk a jelenlegi technológiai színvonal mellett, illetve, hogy a sertéstartással kapcsolatos Uniós szabályozások milyen mértékben érzékeltetik napjainkban hatásukat.

A Dr. Szőllősi László által tartott vitaest során a vágóbaromfi tartás gazdasági összefüggéseit ismerhették meg a hallgatók és az érdeklődők. Dr. Szőllősi László a korábbi mezőgazdasági ágazatok gazdasági összefüggéseinek felépítését követve szintén a vágóbaromfi általános világgazdasági, Európai Uniós, nemzetgazdasági és vállalatgazdaságtani jelentőségével nyitotta a vitaestet.

Ezt követően a forgóeszköz és befektetett eszközök igényéről, a felmerülő és várható költségekről, a hozzájuk kapcsolódó bevételek és jövedelemről, az értékesítési árak alakulásáról esett szó. Az ökonómiai összefüggések megvitatása után a jelenlegi technológia fejlesztési lehetőségei kerültek fókuszba, úgy mint a hatékonyság növelése az élőtömeg növelésén keresztül, a takarmányértékesítés növelése, az állategészségügyi kockázatok csökkentése,  valamint fejlesztési lehetőségként merült föl a biztonságos élelmiszer előállításának feltételeinek megteremtése, a termékpálya szervezettségének erősítése is.

A hallgatóság irányából érkezett kérdések között volt az is, hogy a fogyasztói igények megváltozása, húsfogyasztási szokások átalakulása okoz-e kimutatható, érzékelhető hatást a gazdálkodásban, illetve az eredményekben.

Dr. Oláh Judit a Lean szemlélet elméleti megközelítéséről és gyakorlati megvalósításáról tartott a hallgatóság számára vitaestet. A különböző elméleti háttereket ismertetve a hallgatóság megvitatta azok lehetséges előnyeit és hátrányait, a Lean és a Kaisen közötti alapvető különbségeket, azok lehetséges alkalmazási területeit.

A vitaest során Dr. Oláh Judit kitért arra, hogy napjainkban a vállalatok nyereséges működésének egyik alapfeltétele az ember-, anyag-, és géptermelékenység fokozása, a hatékonyság növelése, a kapacitások optimalizálása. Ennek segítségére szolgál a termelő vállalatoknál a Lean módszer alkalmazása, amely a hagyományos módszerekkel szemben  nem előrejelzésen, hanem megrendelésen, folyamatos visszacsatolásokon alapszik. A leant rendkívül hatékonyan segíti a PDCA ciklus, amely a tervezés, cselekvés, ellenőrzés és beavatkozás körforgása. A termelő tevékenység folytatásánál ezen kívül kiemelkedő szerepe van az 5S módszerének is, amely a gyorsaságot, hatékonyságot képes fokozni megfelelő alkalmazás mellett.

A mezőgazdasági és gazdasági szaknyelvi kurzus lebonyolítására a 2015/2016. tanév I. és II. félévében is sor került. Hallgatóink nagy érdeklődést és lelkesedést tanúsítottak a kurzusok iránt, lelkiismeretesen és felkészülten vettek részt az órákon, bátran tettek fel kérdéseket. A tananyagok elérhetőek a következő linkeken: Gazdasági és Mezőgazdasági tananyag. 

1. ÁLLOMÁS: Szarvas, Szent István Egyetem Gazdasági-, Agrár- és Egészségtudományi Kar 

Szakmai program:
induló kukorica- és napraforgó kísérlet megtekintése
rizstermesztés bemutatása
GENESIS őszi búza fajtakísérlet megtekintése
Szakmai felelős: Dr. Futó Zoltán, a Szent István Egyetem Gazdasági-, Agrár- és Egészségtudományi Karának dékánja

 Az első nap reggelén útnak indultunk, hogy a NTP-SZKOLL-14-0007 kóddal jelölt „AFELSŐOKTATÁSBAN MŰKÖDŐ SZAKKOLLÉGIUMOK TÁMOGATÁSA” címűpályázat keretin belül teljesítsük 4 napos tanulmány utunkat. 2015. május 28-án kora délutániórákban érkeztünk meg az első gazdához Keresztes Zsolthoz, Mezőfalvára. Továbbá a YaraHungária Kft. képviseletében Dr. Térmeg János szaktanácsadó tartott általános ismertetés aYara Hungária Kft. működéséről, felépítéséről, szakmai bemutatót a tápanyag gazdálkodásról illetve egy rövid prezentációt a Yara termékcsaládokról, azon belül a termékekről és használatukról.

A tanulmányi út során Koronczai Rita és dr. Termeg János kísérte el a csapatot a különböző városok, települések kiemelkedő szakembereihez, gazdáihoz. A nap folytatása ként elutaztunk Siófokra, a városnézést követően ugyan ebben a városban elfoglaltuk szállásunkat. A Balaton parti városban kulturális programként lehetőség volt megtekinteni az evangélikus templomot, a víztornyot, a Sió-zsilipet és a meteorológiai obszervatóriumot.

A második napon Enyingre utaztunk Mikó Ferenchez, akinek gazdasága Fejér megyei Mezőföld dél-nyugati részén (Enying településén) és az azt körülvevő közösségek határán fekszik. Gazdálkodásba a rendszerváltást követően fogott bele, mint első generációs mezőgazdász. A több mint 3000 ha művelése során elődleges szempontja a talajvédelem, mindent megtesz a talajok védelméért és a termőképesség fenntartásáért, a termesztett termény mennyiségéért, minőségéért és természetesen a maximális haszonnal való értékesítésért. Mindezek érdekében sem a fáradságot, sem a szükséges befektetésekre (gépek, berendezések, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem) fektetett pénzt nem sajnálja.

Kora délután elindultunk, hogy szállásunkat elfoglaljuk Kőszegen. Útközben Veszprém városában kulturális programként néhány órát eltöltöttunk. a város főbb látnivalói között említhető: a Megyeháza, Szent Mihály-székesegyház, Városháza, Viadukt, Érseki palota. A nap késő délutáni óráiba megérkezve Kőszegen is lehetőség volt a város megtekintésére, megismerésére.

A harmadik napon Bükfürdő-Chernelházadamonya volt az úti célunk. A Répcevölgye 2001 Kft. képviseletében Bodorics Pál tartott számunkra egy szakmai ismertetőt, majd Bodorics Balázzsal megnézhettünk néhány növénytermesztésileg kiemelkedő táblát, illetve a gépparkot bemutatta számunkra. A vállalkozás megközelítőleg 2000 hektáron gazdálkodik. 1968 óta termelőszövetkezetként, majd 2001 óta vállalkozásként működik. A mai napig 1005-ban magyar tulajdonban van a vállalkozás. A cég jelenleg 26 fő alkalmazottat foglalkoztat és 2008-ban a NYME-MÉK-től megkapta a mintagazdaság címet, kitüntetést. A termesztett főbb növények az őszi búza, kukorica, repce 500 ha körüli vetési területtel, 200ha körüli tavaszi árpa és 100 ha körüli napraforgó és fűmag. Vetésforgóba szereplő további növények a lucerna, cukorrépa. Minden évben foglalkoznak beállított fajtakísérletekkel, műtrágya-, valamint növényvédőszer kísérletekkel. A mezőgazdasági munka nem csak a növénytermesztésben merül ki. Állattenyésztés és Vadászat, mely szintén profitot jelent a cég számára.

2005 nyarától magyartarka és Limousin fajtákkal alapozták meg a szarvasmarha tenyésztés és tartásukat. Mai létszám a kezdetekhez képest majd 4szeres növekedést mutat illetve újabb fajta (szürke marha) került külön gulyába. Folyamatos tevékenységük a sertés hízlalás. Ez az állomány felel meg a termesztetés, feldolgozás során képződő melléktermékek hasznosításáért.

A tervezett indulásunkhoz képest néhány órás késéssel elindultunk a tanulmányi út utolsó szálláshelyére útba ejtve Győr városát. Győrben számos látnivaló között 2 órás séta keretében 
megnézhettük a történelmi belvárost, a városházát.

Tanulmányutunk utolsó, 4. napján Hilltop Borászat neszmélyi borászatába látogattunk el. A Hilltop több mint 400 hektárról leszüretelt szőlőből készít bort, továbbá kiegészítő tevékenységként majd 30 hektár dió ültetvénnyel rendelkezik. Több mint 1,5 órát töltöttünk Mukli Dániel szőlész társaságában, aki elmondta számunkra a különböző fajták termesztéstechnológiájához tartozó információkat és bemutatta számunkra a használt fajtákat. A fajták és a termesztés technológiát követően a helyi borász bemutatta számunkra a borkészítés folyamatát, a használt gépeket, a teljes technológiai folyamatot megnézhettük a gyümölcs bejutásától, az erjesztésen át a palackozásig. A pincében található több éves borok mellett és a nemes penésszel beszőtt falak között a tanulmányi út szakmai részét egy néhány borból álló borkóstolóval zártuk le.

A tanulmányi út utolsó városa Esztergom volt. A történelmi város számos látványossággal rendelkezik (Bazilika, Várhegy, Ószeminárium, Prímás palota, Szent Ignác- plébániatemplom). A város másik nap nevezetessége a Mária Valéria híd, melyen átkelve Szlovákiába érkezünk. A tanulmányi út minden napja újabb és újabb tapasztalatok megszerzésével, fontos és hasznos információk elhangzásával segíthet a Kerpely Kálmán Szakkollégium hallgatói számára, hogy jobb, megfontolt, versenyképes szakemberek legyenek és helyt tudjanak állni a mezőgazdaság területenén. ezuton szeretnénk megköszönni az Emberi Erőforrás Minisztériuma egbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi erőforrás támogatáskezelő által nyújtott támogatást, a Yara Hungária Kft. munkatársainak Koronczai Ritának és Dr. Térmeg Jánosnak, hogy segített eljutni a gazdákhoz, továbbá azon gazdáknak és szakembereknek, akik fogadtak minket és szakemberként leülhettünk velük egy asztalhoz.