A tejelő tehenészetek fenntarthatósága (Resilience for Dairy) EU együttműködés keretében 2023. márciusában belgiumi és francia tehenészeteket látogatott meg karunk Állattenyésztési Tanszéke és az együttműködésben résztvevő hazai mintatelepek és szervezetek (Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt., Zsadányi Malom ’97 Kft., Geo-Milk Kft., Magyartarka Tenyésztők Egyesülete) képviselői.
Belgiumban a magas földárak korlátozzák a tehenészetek növekedését, a metánkibocsájtás 2030-ra irányzott 30%-os csökkentése, a nitrát szabályok, az aszályos évek, a generációváltás hiánya, több egyidőben megoldandó feladat elé állítja az ágazatot. A résztvevők a flamand régióban egy 115 és egy 230 holstein-fríz tehenet tartó gazdaságot látogattak meg. A 115 tehenet tartó gazdaság nagy hangsúlyt fektet az alacsony CO2 kibocsájtásra, a tej összetételének megőrzésére, valamint a kiesési arány alacsonyan tartására. Belgiumban a tenger közelsége miatt tilos a fúrott kút használata (a kiszivattyúzott víz helyére a tengervíz beszivárog), ezért az esővíz felfogása, annak a telepi használata meghatározó. Az esővíz bakteriális szennyezettségét folyamatosan ellenőrzik, s rutinszerűen tisztítják. A gazdaság több újító pályázatban vesz részt, melyek az állatjólét, a munkaszervezés, a klímasemlegesség, valamint a társadalmasítás területeit érintik. A 230 tehenet tartó telepen az automatizálás, valamint az energiahatékonyság iránt elkötelezettek. Az új istállóban két GEA fejőrobot, valamint takarmánykonyhával összekötött felsőpályás tömegtakarmány szállítószalag működik. A telep saját energiaellátását a biogáztermelő egység szinte 100%-ban biztosítja.
Az Észak-franciaországi régióban egy családi gazdaságot látogattak meg. A farm 2021-ben kezdte meg az átállási folyamatot az organikus termelése. Az organikus termelésre való átállás az intenzív növénytermesztési struktúrájukban is változásokat hozott és megkezdődött a vetésszerkezet diverzifikációja. Az időszakos és állandó legelők fűhozamára, kukoricaszilázsra, valamint gabona és fehérjenövények keverékére alapozzák az állatok tömegtakarmány ellátását. A gazdaságban a tejelő tehenek mellett kecskéket is tartanak, melyek tejét sajtként értékesítik. A tej kisebb mennyiségét feldolgozzák, melyet a helyi szövetkezet mintaboltjában joghurtként és fagylaltként értékesítenek. A farmlátogatások utolsó állomása egy 76 tehenet tartó gazdaság volt, ahol a tevékenységük ismertetéséért rendkívül sokat tesznek. Főként a televíziós és rádiós szereplést, valamint a helyi újságokban rendszeresen megjelenő cikkeket részesítik előnyben. A gazdaság kapuit emellett évente egyszer megnyitják az érdeklődő látogatók előtt, ezeken az alkalmakon meg lehet tekinteni az egész farmot és a fejést is. A nyílt napok mellett folyamatosan fogadnak iskolás és óvodás csoportokat. A farmon figyelnek a fejők egészségére, oly módon, hogy egy hámot kell viselniük a fejőknek, amely könnyíti a kezek mozgatását és támasztja a gerincoszlopot, ezzel is kímélve az ízületeket. Az állatok takarmányellátását teljes mértékben no-till technológia alkalmazásával és takarónövények használatával végzik, így törekednek talajaik védelmére. Emellett a fehérjeellátás függetlenedésére is törekszenek és kétféle takarmánykeveréket termesztenek szilázskészítés céljára. Mindemellett a gazdaságban keletkező szennyvizet a telep mögött kialakított víztisztító rendszerben kezelik, ezzel is támogatva az általuk folytatott termelés fenntarthatóvá tételét.
A farmlátogatások mellett workshopon is részt vettek, ahol a kolosztrum menedzsmentről és a hígtrágyakezelésről hallottak. A borjúnevelés területén szóba kerültek az országokban jelenleg hatályban lévő állateladási szabályozások. A résztvevő országokban sokkal szigorúbb szabályozása van ennek a területnek, mint hazánknak, így ezekre előre készülnünk kell, mivel a jövőben hasonló tendenciák várhatóak itthon is.
|
|
 |
 |