Kertészeti tudományok doktori program
Programvezető: Holb Imre DSc
Az Észak-alföldi Régió jövőjében a legfejlettebb kertészeti termesztés csak úgy rendezkedhet be sikerrel közép- és hosszútávon, ha a kertészet elméletét a nemzetközileg elismert tudományos színvonalon alapozza meg és végzi. Sikeres működésének feltételét a Debreceni Egyetem biztosítani tudta. A 2005. év második felétől korszerű laboratóriumokkal is rendelkező kutatóműhely, sikeres kertészeti alapkutatásokat végez, a már évek óta sikerrel működő eddigi kertészeti tudományterületek egységein kívül. A kertészeti program kutatási területei, profilja nemzetközi együttműködésekhez is kapcsolódik 2011-től az Európai Uniós környezetkímélő kertészeti termesztési és növényvédelmi kutatási programokon keresztül. A kertészeti program fő K+F hátterét a Debreceni Egyetem Regionális Tudásközpont képezi. Emellett a DE Agrártudományi Központ gondozásában lévő Pallagi Kísérleti Kutatótelep és Nyíregyházi Kutatóintézet évtizedek óta szolgálja a K+F kutatás hátterét, ahol gyümölcs-, zöldség- és dísznövénykutatások folynak.
Fontos kutatási terület a gyümölcstermesztés biológiai alapjainak fejlesztése; magas antioxidáns aktivitású gyümölcs és zöldségtermékek előállítása, biológiailag aktív anyagokban gazdag gyümölcsfajták/klónok kiválasztása; kiemelt zöldségfajok bioaktív anyagainak vizsgálata, szárazságnak, és légköri aszálynak ellenálló egynyári virágok, valamint zöldbabfajták nemesítése; új dísznövény nemzetség- és fajhibridek előállítása; új, alternatív kertészeti növényfajok biológiai potenciáljának meghatározása és kiterjesztése; lágyszárú és fásszárú növények in vitro szaporítása; gyümölcs termesztéstechnológia (fitotechnika, környezetkímélő termésszabályozás, okszerű növényápolás és növényvédelem) fejlesztése; az okszerű talajhasználat, a talajok termőképességének fenntartása (korszerű, környezetbarát agrotechnika és tápanyag-gazdálkodás, talajkímélő öntözés), a talajélet, talajszerkezet és talajművelés hatásának vizsgálata a víz és tápanyag felvehetőségére és hasznosulására; integrált termesztési rendszerek fejlesztése, harmonizálása a kertészeti ágazatokban; környezetkímélő termesztési és növényvédelmi rendszerek összehasonlítása, technológiáinak gyakorlatban hasznosuló fejlesztése.
Növénytermesztési tudományok doktori program (talaj-növény-élelmiszer modellek)
Programvezető: Pepó Péter DSc
A Doktori Iskola kutatja a földhasználati rendszerek és a mezőgazdálkodás hatását a természeti erőforrások (víz, talaj, levegő) állapotára és változásaira. A Doktori Iskola programjában az oktatás mellett fontos szerepe van a kutatás-fejlesztésnek: a termőhely-specifikus technológiák fejlesztése, a talajhasználat vizsgálata és értékelése a növények növekedésére, a kórokozók, kártevők és gyomok elszaporodására, a talajéletre, a tápanyag és humuszmérlegre, a talajban tárolt nedvesség hasznosítására. Kiemelt feladat a fenntartható agrárfejlődés nélkülözhetetlen elemének a talajvédelemnek vizsgálata, a talajerózió, a defláció, az elsavanyosodás, a szikesedés, a fizikai, kémiai és biológiai degradáció, a talaj tápanyagforgalmának elemzése, értékelése.
Az 1983-ban létesített Látóképi Kísérleti Telep kiváló lehetőséget biztosít az őszi búza, kukorica, borsó, szója, napraforgó, repce, valamint más növények (csemegekukorica, tritikálé, burgonya) minőségének tanulmányozására. Ehhez társul még egyéb kísérleti hely (pl. OMTK) mintaanyaga is. Ezáltal olyan agrotechnikai elemek, mint a vetésváltás, műtrágyázás, levéltrágyázás, állománysűrűség, vetésidő hatása válik vizsgálhatóvá. A technikai lehetőségek mindehhez rendelkezésre állnak; a fehérje meghatározók (Kjeldahl és Dumas) az aminosav analizátoron át a lisztminőség vizsgálatokig (farinográf, extenzográf, alveográf, amylográf, esésszám mérők, malmok, mikrovalorigráf, cipósütő kemence). Külön lehetőséget jelentenek a gázkromatográfok (növényvédőszer-maradékok, zsírsavak), a folyadékkromatográfok (mikotoxinok, vitaminok), valamint a páratlan elemanalitikai (nyom-, toxikus és potencionálisan toxikus elemek) eszközök (AAS, GF AAS, ICP, ICP-MS), flow injecton, (Fia Star), kaloriméter, továbbá NIR elven működő eszközeink, illetve külön GMO analitikai laboratóriumunk (PCR). Az élelmiszer minőség kutatását segítik a különböző előkészítő eszközök (labormalmok, darálók), fagyasztva szárító berendezés, szárítószekrények.
A program kutatási profilja nemzetközi együttműködésekhez is kapcsolódik. Ezt jól megalapozza a "Tisza-tér országok" meghatározó felsőoktatási és kutató intézeteinek szándéknyilatkozata a közös kutatások végzésére (a szándéknyilatkozat aláírása: 2012. Debrecen). A doktori iskolának tartalmas együttműködése van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajzi Karával. Fontos az agrár-környezetvédelmi indikátorok gyakorlati alkalmazása, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása. Az új tudományos eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata, hatáselemzése a gazdálkodás eredményességére.
Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése doktori program
Programvezető: Kovács Béla Róbert, PhD
A debreceni agrárkutatások egyik fontos célkitűzése a megtermelt termények mennyiségének vizsgálata mellett annak értékelése is, hogy a mezőgazdasági termesztés változó tényezőinek hatására hogyan változik a termékminőség (azaz az élelmiszeripari feldolgozhatóság szempontjából fontos mutatók). Az infrastrukturális lehetőségek fejlődésével a kutatási irányok fokozatosan bővültek, ami lehetővé tette eleinte a tápérték szempontjából fontos paraméterek (például fehérje- és zsírtartalom) vizsgálatát, majd a szervetlen (mikro- és nyomelemek) és szerves komponensek (például illóanyagok, aminosav- és zsírsavösszetétel) analitikáját. A kutatásokkal művelt területek folyamatosan bővültek fizikai paraméterek vizsgálatával (lisztreológia, állományvizsgálat), majd az élelmiszerbiztonsági elvárások felértékelődésével a szerves és szervetlen szennyezők és mikroszennyezők analitikájával (toxinok, toxikus elemek, növényvédőszer maradékok). A kutatások emellett mindinkább bővültek feldolgozástechnológiai jellegű vizsgálatokkal (sütőipar, szárítmányok, sörfőzés), valamint megjelentek és már sikeres védéssel zárultak minőségbiztosítási témájú doktori cselekmények is.
A doktori program jelenleg legfontosabb kutatási területei: a gabonafélék minőségét meghatározó tényezők értékelése kémiai és reológiai módszerekkel, illetve a feldolgozóipari termékek minőségére gyakorolt hatásuk vizsgálata, elemanalitikai módszerfejlesztés a nyomelemek, mikroszennyezők és speciációik mérésére, a különböző fajtamézek minőségének vizsgálata és a méz eredetmeghatározásában betöltött lehetőségeik értékelése, a sörfőzési paraméterek hatásának vizsgálata a sör minőségére és tápértékére, a szőlőtermesztési tényezők és a borkészítés a bor minőségére gyakorolt hatásának értékelése, a fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák izolálása és azonosítása hagyományos és molekuláris biológiai módszerekkel, az Aspergillus niger mangán anyagcseréjének molekuláris mechanizmusai és szerepének vizsgálata a gomba morfológiájában illetve citromsav termelésében, zöldségfélék bioaktív komponenseinek hatása tumoros sejtekre.
A kutatások megbízhatóságát a debreceni szántóföldi tartamkísérletek biztosítják.