Összefoglaló a GAIA KERTJE című előadássorozatról

2019, április 9 - 08:15
Sikeres előadássorozatot zárt a MÉK, mely vonzott egyetemi hallgatót, nyugdíjas kertbarátot.

Összefoglaló a GAIA KERTJE című, a permakultúra előadássorozatról

Sikeres előadássorozatot zárt a MÉK, mely vonzott egyetemi hallgatót, nyugdíjas kertbarátot

2019. február 20-tól 2019 április 4-ig tartottuk a DE-MÉK és a HÖK Környezetvédelmi Bízottsága rendezésébena GAIA KERTJE című, a permakultúrával foglalkozó előadássorozatot, mely 4 alkalommal kéthetente került megrendezésre, mindegyik alkalommal két előadást láthattak, hallhattak a megjelentek.

Az előadók és a témák kiválasztásánál szempont volt, hogy olyan témákkal foglalkozzunk, amit bárki,aki egy kertvárosi átlagos méretű telekkel rendelkezik és a permakultúra elveivel azonosulni képes akár már az idei szezonban is hasznosítani tudjon.

Az előadásokra sokan voltak kíváncsiak, így azokat a nagyelőadókban tartottuk meg. A hallgatóság között meglalálhattuk a mostani és volt diákjainkat, kollégáinkat, kertbarátokat, biogazdákat, a közösségi kert aktív tagjait.

A témával kapcsolatban rádióriportot készítettek Dr Kozák Lajossal és Zsiláné André Anikóval.

Az utolsó alkalommal a hallgatóság megköszönte a lehetőséget. Nagyon sokat jegyzeteltek, elmondásuk szerint rengetek információval, tudással gazdagodtak. Csalódottságukat fejezték ki, hogy nem lesz több előadás. Emellett javaslatot tettek a folytatásra is, mely több biogazdálkodó meghívását, vitatestet, talajtani, növényélettani, növényvédelmi előadásokat jelentene és építészettel kiegészített témakört.

Az előadássorozatot a következőkkel vezettük be:

A permakultúra kifejezés a "permanent” vagyis állandó és az „agriculture", mezőgazdaság szóösszetételből származik. Az 1970-es években az ausztrál Bill Mollison és kollégái fejében fogalmazódott meg a gondolat, hogy az emberi környezetet és a mezőgazdasági rendszereket oly módon alakítsa ki, mely gyakorlatilag lemásolja a természetben található fenntartható, vagyis önmagukat fenntartó rendszereket.  Az állatok, növények és mikroorganizmusok a természetben is egy közösséget alkotnak. Kérdésként merül fel, hogy lehetséges-e ezt a kertekben is létrehozni és fenntartani? Az elv és az elvre alapuló gyakorlat meghódította az egész világot, viszont a mai napig Ausztráliában a legelterjedtebb, nem véletlenül. Érdekes kérdés megvizsgálni, hogy miért érdeklődnek egyre többen az önfenntartó módszerek, az alternatív termesztési megoldások iránt. Látnunk kell, hogy a permakultúra nemcsak „egyszerűen” egy termesztési mód, hanem filozófiai gondolatokat is hordoz. A túlfogyasztás, a megtermelt javak nem etikus elosztása már önmagában is egy sor problémát eredményez, a fogyasztói társadalomban kialakult viselkedésformák következményeivel pedig emberek, családok tízezrei kénytelenek megbirkózni. A technika olyan gyorsan változik, hogy képtelenek vagyunk naprakészek lenni használatukkal kapcsolatban. Tárgyaink hamar elavulttá vállnak, tönkremennek. Még soha sem volt ilyen szakadék a generációk között. Mint már annyiszor a történelem során most is vannak olyanok, akik szeretnének kilépni, vagy legalábbis megpihenni a bedaráló hétköznapokból, nem hajlandók a tömegsodrásban létezni. A nagyvárosi létforma helyett vállalják a „kényelmetlenebb”, de természetközeli életet. Tányérukra saját maguk által megtermelt étel kerül, konditerem helyett a szabadlevegőn a növényeik, állataik körül végzett munkával érik el a megfelelő fizikai állapotot. Célul tűzik ki, hogy nem élik fel gyermekeik, unokáik elől a természeti erőforrásokat, hanem tőlük telhetően a legjobban sáfárkodnak azokkal.

Reméljük előadásaink segítenek azoknak akik erre az útra léptek, továbbá irányt mutatnak azoknak, akik még most fontolgatják területük ilyen elven történő hasznosítását.

Az alábbi ismertetőkkel hívtuk az előadásokra a résztvevőket: