A MÉK Szatmárban

2019, április 2 - 14:45
Debreceni méhész és szőlész-borász kutatók is részt vesznek a szatmári gazdálkodók tudásának gyarapításában.

A MÉK Szatmárban, 2019. március 28.

Piskolt

III. AgrárAkadémia

2019. március 28-án került megrendezésre a Szatmár Vidékfejlesztésért Egyesült és a Szatmár Megyei Gazdák Egyesületének szervezésében a III. AgrárAkadémia a Szatmár megyei Piskolton. A rendezvény középpontjában olyan méhegészségügyi problémák és kérdések megvitatása állt, mellyel az elmúlt évek során számos méhész szembesült: a téli családveszteségek számának drasztikus növekedése, a kaptárelhagyás, a vírusfertőzések, a nyúlós költésrothadás, melyről a Haszonállat-és génmegőrzési Központ Méhészeti és Méhbiológiai Intézet munkatársa, Dr. Békési László számolt be, továbbá előadással szolgáltak az intézet történetéről, a pannon méh fajtabélyeg vizsgálatról és a szelekciós munkáról. A gödöllői intézet munkatársai ismertették a méz beltartalmi értékeinek, valamint a méhviasz összetételének megállapítására irányuló vizsgálatokat.  

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztéstani Tanszékének munkatársai olyan aktuális méhészeti problémákat elemeztek, melyek mind a határontúli, mind a hazai méhésztársadalmat érinti.  Dr. Oláh János, tudományos főmunkatárs, a méhanya életkorának hatását mutatta be a méhcsaládok tavaszi fejlődésére és a méztermelésre, Takács Marianna, a tanszék doktorjelöltje, előadásban az ázsiai nagy méhatka elleni védekezés során fellépő stratégiai hiányosságokra hívta fel a méhészek figyelmet. Az előadások aktualitását tekintve fontos információkkal gazdagodtak a résztvevő méhészek, ugyanis napjainkban a méhanyák elfogadási aránya csökkenő tendenciát mutat, továbbá a Varroa desturctor elleni küzdelem a jelenleg engedélyezett készítményekkel egyre kevésbé hozza meg a várva várt sikert.

Az előadások alatt a résztvevő gazdák, méhészek megismerhették a falugazdász program fontos elemeit, illetve a Mezőgazdasági Szövetkezetek fontosságát a helyi vidékfejlesztésben.

A rendezvény szüneteiben lehetősége nyílt a résztvevőknek, hogy kérdéseikkel az előadókhoz forduljanak. A méhészektől érkező kérdésekből kiderült, hogy hasonló problémákkal szembesülnek, mint a Debreceni Egyetem méhész kollégái, munkatársai. Érdeklődés mutatkozik a Szatmár megyei fiatal méhészektől a debreceni agrár-felsőoktatást, illetve a Hajdú-Bihar megyei mészképzéseket illetően is.

Az eseményről beszámol a Szatmári Friss Újság is

http://www.frissujsag.ro/a-kaptarba-eso-%E2%80%9Enehezsegert-tanacskoztak/

Avasújváros

Tudományos és szakmai szempontból is különös figyelmet érdemelnek a Szatmárnémetitől mintegy 30 kilométerre nyúló avasújvárosi dombok, melyek még valódi hagyományok mentén őrzik a keskeny nadrágszíj parcellákat, az előtti ősi szőlőfajtákat és persze a nagyapáktól örökölt pincéket, jól kezelt száz éves hordókat, préseket. A terület nem csak fekvése szempontjából, de mind talajtani, mind agrogeológiai, klimatológiai adottságai okán is egyedülálló, kiváló borminőséget biztosító terület.

Karunk jó kapcsolatokat ápol a 2017-ben megalakított Bakator Szövetséggel (www.bakator.ro),

mellyel kapcsolattartónk Butka Sándor, aki igen komolyan kiveszi a részét az egyesület érdekérvényesítéséből és a közösségi élet szervezéséből. Így látogattunk el a Bakator Szövetséghez Avasújvárosra, ahol Rakonczás Nándor adjunktus (MÉK Kertészettudományi Intézet) szakmai továbbképzést tartott. A szakmai és technológiai racionalitások mentén tematikusan áttekintettünk a termékelőállítás eredetvédelemmel kapcsolatos sarokpontjait, mely kérdés megkerülhetetlen. (Korszakunk kritikus tényezői: globalizáció, klímaváltozás, élőmunka hiánya vs. gépesítés, mely utóbbi a terroir-fogalom szempontjából erkölcsileg megsemmisítő érvényű jelenség!!!). Ezen blokk alatt került felszínre a fajtamegválasztás kérdése. A klímaváltozás és a globalizáció folytán egyre tényszerűbb, hogy a rezisztencianemesítés, és a rezisztens szőlőfajták termesztése ki fogja kényszeríteni magát. A történelmi szőlőfajták termesztése és megőrzése természetesen továbbra is fontos cél! Rövid szünet után, a második előadási blokkban a szaporítóanyag előállítás certifikációs rendszerén keresztül rátértünk az oltványelőállítás globális kihívásaira, az ezekből adódó lokálisan jelentkező technológiai hibalehetőségekre és az ültetvénylétesítés kritikus pontjaira. A harmadik előadási blokk - közkérésre szünet nélkül folytatva a gondolatmenetet – a szőlő reproduktív alciklusának/ a szőlőbogyó érésének valamelyest tudományosabb bevezetőjén keresztül világított rá a szüret kritikus pontjaira. Ezen keresztül szó kellett essen a következetesen érintett borászati technológiai kérdésekről: héjon áztatás, malolaktikus fermentáció, fajélesztők alkalmazásáról.

Az előadásokat számos érdemes kérdés és építő jellegű vita követte. Több, távolabbi településről érkező vendég is meghívásával tisztelte meg Karunk munkatársát.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ