Dékáni köszöntő

Köszöntöm a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar honlapján!

A Debreceni agrárfelsőoktatás ELSŐ 150 éve

 

Ezen évforduló kapcsán számot vetünk mindarról, amit megőriztük, és arról, amit továbbvinnünk érdemes.

 

Mint ahogy az ember fogantatásának pillanata kódolja a jövőjét, úgy határozzák meg egy intézmény jövőjét is alapításának körülményei, a kezdetekkor végrehajtott intézkedések. Ezért a kezdeti körülményeket, a 150 év főbb stációit, a jelent és a várható jövőt kívánom kiemelni. Beszédem forrásmunkáit a debreceni agrártörténet neves krónikásainak köszönhetem.

 

 A kezdetek

 

Kik voltak Debrecenben a természettudományos alapokon álló agrár-felsőoktatás előfutárai? Itt idézek Dr. Gergely Arthur a KLTE Természettudományi Kara képviselőjének a Karunk 100 éves évfordulóján elhangzott beszédéből: „A Kossuth Lajos Tudományegyetem – Önökkel együtt – magáénak vallja a debreceni felsőoktatásnak a korábbi évszázadokra visszanyúló haladó hagyományait, polihisztorait, természetbúvárait: Weszprémi Istvánt, Földi Jánost, meg kell említenünk Fazekas Mihályt a Református Kollégium egykori növendékét, és Diószegi Sámuelt, akik 1807-ben összegezték az első hazai tudományos botanikai rendszert. Meg kell említenünk Balásházy Jánost, akinek tudományos munkássága az 1840-es években korának legmagasabb fokú mezőgazdasági szakismereteit képviselte.”

 

A debreceni tanintézet megszervezése, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara képviselőjének javaslatára a város irányító testületének ülésén, a Községtanácsban, 1856-ban fogalmazódott meg, melyet 1857-ben határozatban is foglalt, azzal a feltétellel, amennyiben „…a tan nyelv magyar fog lenni…” A király az Országos Pénzalapból való támogatását is kilátásba helyezte, mely végül is 138 000 Ft-ot jelentett. A város az új tanintézmény számára átadta a Bem téren lévő Lovagdát, ezen kívül Pallagon teljes birtokjoggal 400 katasztrális hold földet, tangazdasági célokra. A helytartótanács adománylevelét gróf Zichy Nándor aláírásával hagyta jóvá. A város és a környező települések több ezer nap közmunkával járultak hozzá az építkezéshez. Neves közéleti személyiségek, közöttük báró Lónyai Menyhért - az egykori bihari, beregi főispán, az akadémia alelnöke, egykori miniszterelnök - adományokat juttattak, s hozzájárultak a könyvtár és a tanszéki felszerelések beszerzéséhez. Gazdálkodók gépeket juttattak az intézménynek. Mai szóhasználatban, ezt nevezzük „négyes hélixnek”. A tanintézet már kezdetben a felsőfokú oktatást és az alsó fokú földműves iskolát foglalta magába. A földműves iskola 1867-ben Pallagon, az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet pedig a városban 1868-ban kezdte el működését. A korábbi iskolákkal szemben a debreceni tanintézetnek az adott országos jelentőséget, hogy nem társadalmi szerv vagy magánszemély alapította, hanem közéleti erőfeszítésből született, így a gazdaképzésnél nemcsak a nagybirtokrendszer hanem a közép- és kisbirtokos gazdaságok követelményei is érvényre jutottak. Ezt a szellemiséget az intézmény ma is őrzi. Ez a közakarat tartja fenn ma is, ennek a közéletnek szolgálata hatja át ma is.

 

1868 október 22.-én a 41 hallgató és közéleti kiválóságok előtt Papi Balogh Péter igazgató nyitotta meg az első tanévet. A küldetést, a fensőbb gazdászati tanintézet célját eképpen fogalmazta meg: „…a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő birtoktulajdonosokat, mérnököket, magasabb készültségű gazdatiszteket, jövő hivatásukra, időszerinti tudományos szakképzéssel, a gazdaság minden ágában, ugy az elméletnek, mint a gyakorlatnak alaposan előkészíteni.”  

Jelenthetem, hogy célt a 150 év alatt sem tévesztettük!

 

A tantárgyak hármas tagolása, azaz természettudományos alapismeretek, agrár szaktantárgyak, közgazdasági-jogi-kereskedelmi ismeretek tagolása kezdetektől napjainkig jellemzik az oktatást. E három tárgycsoport 25:60:15 %-os aránya a mai kor követelményeinek is megfelel.

 

Az Intézet Tangazdasága, mely az Akadémia igazgatójának irányítása alatt, de önálló gazdasági egységként működött, az ország egyik mintagazdasága volt. A talajművelést, a növénytermesztést és az állattenyésztést magas fokon mutatta be hallgatóinak, és hasznára vált a környék gazdáinak is. Korszerű gépparkkal rendelkezett. Megindultak a kísérletek a talajművelés helyes módjának kiválasztására, a különböző növényfajták termesztési sorrendjének megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra, növényvédelemre. Mindezek a kísérletek rendszerszerűen több mint 100 évvel később tartamkísérletek keretében folytatódtak és folynak ma is. Mindezek a feltételek biztosították azt, hogy a végzett okleveles gazdák a Tiszántúl legkülönbözőbb természeti viszonyai között is eredményes, jövedelmező gazdálkodást folytassanak és legyenek alkalmasak annak továbbfejlesztésére.

 

Az alapítást követő évben a tantestületi ülésen a könyvtárról az alábbi hangzott el: „az intézet tudományos köréhez tartozó jelesebb műveket magában foglaló könyvtár okvetlenül szükséges, hogy a tanárok hivatásuknak, mint a szaktudománynak terjesztői megfelelhessenek”. „Megállni egyenlő volna a lemaradással.” 1876-ban a könyvtár 25 folyóiratából 16 idegen nyelvű volt, a könyvtár folyamatos gyarapítására 1906-ban a tanszékek ellátmányát meghaladó, 2000 koronát folyósítottak. Karunk jelenleg évente 20 millió forintot költ adatbázisokra, folyóiratokra, állománygyarapodásra.

 

Az intézmény vezetői közül számosan nemzetközi iskolázottsággal is bírtak.

1896-ban a tanintézet vezetését Tormay Béla állatorvos, bajorországi tanulmányokkal felvértezve, vette át, aki korábban keszthelyi tanárként, később az Állatgyógyintézet Állattenyésztési tanszékének vezetőjeként, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is lett. Tormay mind az oktatás, mind a tudomány területén kiemelkedő személyiség volt, és négyéves debreceni tevékenysége meghatározó volt a tanintézet történetében. A tanárokat a gyakorlati és elméleti felkészültségük alapján választotta ki. A gazdatiszti képesítéssel rendelkező tanárok, csak 4 év gyakorlati tapasztalat és megfelelő külföldi tanulmányút után kaphattak kinevezést. A tanári karban a mezőgazdasági képzettségűek mellett megjelentek a műszaki, tudományegyetemi, állatorvosi képzettséggel rendelkezők. 1910-től, már csak olyan tanárt neveztek ki tanszékvezetőnek, aki a gazdatiszti oklevél mellett tudományegyetemi végzettséggel is rendelkezett.

 

Szűcs Mihály egykori igazgatónk megjegyzi. „hogy egyetlen tanár sem alkalmas magát kellő tudományos színvonalon tartani, ha alkalom nem adatik arra, hogy más, előrehaladott és általánosan elismert intézményeket láthasson. A tanári kinevezés előtt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában folytattak tanulmányutakat. Az intézmény egész történetében jellemzők voltak az oktatók külföldi tanulmányútjai, amik az 1990-es évektől TEMPUS pályázati forrásokból új lendületet kaptak, ez tantervek, eszközök megújulásával is járt. Elmondhatjuk ma is, hogy Amerikát, Franciaországot, Németországot, Hollandiát megjárt kollégáink vannak.

 

A tudományos utánpótlás nevelés mindenkor fő feladata volt az agrár-felsőoktatásnak. Az 1923-as tantestületi ülésen Ruffy-Varga Kálmán igazgató terjesztette elő: miszerint a gazdasági gyakornoki állásra jelentkező szakdolgozatát bizottság vizsgálja meg, ismereteiről szóbeli vizsgát köteles tenni, s előadói képességeit szabad órán kell bemutatnia. Már ekkor megfogalmazták a mai habilitáció feltételeit. Karunk 9 MTA doktora címmel, 53 PhD-val, 24 habilitált oktatóval, kutatóval látja el feladatát. A minősítettek aránya 96%. A tudományos utánpótlás nevelését már, az intézmény korábbi vezetőiről elnevezett Tormay és Kerpely, akkreditált szakkollégiumokban elkezdjük, melyet 2002-ben, illetve 2012-ben hozott létre a Kar és a Centrum vezetése. Az 1963-ban kezdődött tudományos diákköri konferenciáink pedig, mondhatni reneszánszukat élik. Jövőre az Országos Agrártudományi Szekciót rendezzük.

 

A debreceni diákok tandíjmentesek voltak, a Debrecenen kívüliek tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjban részesültek. Az ösztöndíj kiterjedt a külföldi tanulmányutakra is. Már 1871-ben 6 növendéket küldött az intézet „külföldi intézetek látogatására”. Ezt a lehetőséget ma az Erasmus és Campus ösztöndíjak biztosítják hallgatóinknak.

 

Külföldi, tanulmányokat folytató hallgatók – például lengyelek – már az 1910-es években megjelentek az intézményben. Az 1970-es évektől számos külföldi diák, közöttük távol-keleti, közel-keleti, afrikai diák tanult az Agráron, akik a mai Stipendium Hungaricum előfutárai voltak. Külföldi diákjaink száma ez ősztől meghaladja a 100-at. 

 

A hallgatói élet kezdetben a Református Kollégium rendje szerint szerveződött. Az intézet a megalakulásától kezdve támogatta az ifjúsági egyesületek szervezését, az első közülük az Ifjúsági Segélyegylet már 1869-ben megalakult. Ez az Egylet tekinthető a mai Hallgatói Önkormányzat jogelődjének. A hallgatói érdekvédelmi, önkormányzati testületek mellett az 1960-as években jöttek létre az önképző, kulturális körök, mint az ez évben fennállásának 65. évfordulóját ünneplő Hortobágy Néptáncegyüttes, mely számos hazai és nemzetközi díjat nyert, a Ceres színjátszó kör, a Fotókör, a Képzőművészeti Kör. Olyan továbbélő diákhagyományok alakultak ki, mint a Gólyatáborok, Felezés és a Sárgulás, a Kollégiumi Hét. Az 1907-ben alapított Debreceni Agrár Sport Egyesület, a DASE, 1957-ben szerveződött újjá. Az agráros sportéletet kitűnő testnevelő tanárok irányították – közöttük Kecskeméti János és Farkas István -, akik országos és nemzetközi sikerhez juttatták hallgatóinkat. Mindehhez a kollégium, mint második otthon biztosította és biztosítja a hátországot.

 

Visszatérve Tormayra, ő továbbá arra is törekedett, hogy egy oktató minél kevesebb tárgynak legyen az előadója, és minden tárgyhoz biztosítva legyen egy segédtanár. Ezt az elvet ma is igyekszünk szem előtt tartani. Ő szervezte meg a tanszékek rendjét, meteorológiai állomást hozott létre, mely számos, klimatikus tanulmány alapját biztosította. Igazgatóként irányította a tanárok továbbképzését, szervezte a társadalmi munkát, a tanárok iskolán kívüli ismeretterjesztő tevékenységét. Az igazgató a tangazdaság mellett irányította a Földműves Iskolát, a magvizsgálót (ami évente 1200 mintát vizsgált, és a mai Agrárműszerközpont elődjének tekinthetjük. Az Agrárműszerközpont manapság évente 12000 mintát vizsgál!), továbbá a vegykísérleti állomásokat, a gazdatanácsadó testületet (mely az intézmény szaktanácsadási tevékenységének jogelődje), valamint a gazdasági egyesületek továbbképzését is (mely az Agrár és Gazdálkodási Szak- és Továbbképzési Intézetünk jogelődje).

 

Az oktatók közül többen országos, vagy megyei szakmai tisztségeket is betöltöttek, és ez így van ma is. A kezdetekről megemlíthetjük Szűcs Mihályt, aki a Debreceni Gazdasági Egyesület titkára volt, Váczi János az elnöke, Kerpely Kálmán és Sporzon Pál, a Köztelek rovatvezetői is voltak, Kerpely közel 40, Sporzon 20 évig. Ma pedig az agrárium vonatkozásában említhetjük Mihók Sándort a Magyar Állattenyésztők Szövetségének alelnökét, Jávor Andrást a Juh Terméktanács elnökét, Apáti Ferencet a Fruitveb alelnökét.

 

Az intézmény az 1888. évi brüsszeli kiállításon gyapjúval, az 1890-es bécsi kiállításon több állat és növényfajtával, az 1894-es szentpéterin (bronzzal kitüntetve) gyümölcsökkel vett részt. A párizsin pedig aranyéremmel büszkélkedhetett. A Rómában működő Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet szaklevelezői hálózatába az intézmény 1912-ben kapcsolódott be. 1913-ban az amerikai Cukorrépatermesztők Szövetségének titkára, a washingtoni Truman G. Palmer, debreceni szaktanácsot kért a cukorrépa termesztés talajviszonyairól. Debrecen története folyamán számos nemzetközi és hazai konferenciát szervezett. Csak a közelmúltbelieket említve a Nagyüzemi Juhtenyésztésit 1984-ben, az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség Konferenciáját 1998–ban, az Európai Agronómiai Kongresszust 2014-ben, Talajtani Vándorgyűlést 2016-ban.

 

A hazai és nemzetközi kutatási eredmények közlésére az 1966-ban alapított Agrártudományi Közlemények, a megújult Acta Agraria Debreceniensis nyújt további lehetőséget. A Nagyváradi Egyetemmel közösen szerkesztett folyóiratunk a Natural Resources and Sustainable Development. Írásaink országos, nemzetközi szaklapokban megjelennek, mely nagyban hozzájárul a QS University Ranking 200-250. helyezésünkhöz.

 

A társadalmi szerepvállalásban az intézmény a kezdetektől kivette a részét.

A néptanítóknak nagy szerepük volt a vidék gazdasági ismereteinek bővítésében is. A debreceni tanintézet javaslatára a Minisztérium 1870-ben rendeletet adott ki, a néptanítók továbbképzésére. Tanfolyamaink kéthónaposak, ingyenesek voltak. 1870 és 1907 között 1280 néptanítót képeztünk ki.   Már 1871-től kezdve népszerűsítő tudományos és gazdaképző előadásokat tartottak oktatóink, felhasználva a Gazdasági Egylet, a Polgári Kör, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lehetőségeit. A debreceni oktatóknak Szolnok, Temesvár és Zombor sem volt távol, hogy ezeket az előadásokat megtartsák. Ma Nagyváradon és Kisvárdán kihelyezett képzés keretében folynak az előadások, de ezen rendezvények mai utódaiként említhetjük a Búza, Kukorica, Repce Tanácskozásokat, a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot is.

Nem lebecsülendő az a segítség, amelyet a tanintézet a paraszti mintagazdaságok kialakítása érdekében tett. Feladata volt a talajvizsgálat, minőségi termékek kiválasztása, általános felvilágosítás. 1901-ben Géres községben például Bartha János gazdálkodó gazdaságából így lett mintagazdaság.

Az 1960-as, 70’es években intézményünk szövetkezetek gazdálkodási terveit dolgozta ki, meliorációs, öntözési terveket készített. A szakmérnöki képzés 1961-ben indult meg, a több tucat képzés közül említem meg, a juhtenyésztési, takarmánygazdálkodási, halászati, öntözési, növényvédelmi képzéseket példaként. A vállalkozások továbbfejlesztése, versenyképesség növelése ma is központi feladatunk. A Gazdasági és Innovációs Operatív Programok keretében 14 közepes és nagyvállalattal folytatjuk kutatásainkat, 18 további vállalkozásnak pedig kutatási szolgáltatást nyújtunk.

 

Szintén a kezdeteknél kell megemlítenünk, hogy a diákoktól az elméleti oktatás előtt egyéves szakmai gyakorlatot követeltek meg, ami megalapozta a debreceni mezőgazdasági felsőoktatás gyakorlati jellegét. Mindezt a mai napig fenntartjuk a hetesi- a terepgyakorlatok, az évközi és hetedik féléves gyakorlatok keretében, melyet közel 700, szerződéssel alátámasztott vállalati partnerünknél tölthetik a hallgatók. Duális képzésre pedig 14 vállalattal kötöttünk szerződést.

A diákok felvételi vizsgája mennyiségtanból, mértanból, fizikából, természetrajzból, növénytanból, ásványtanból, kémiából jelzi a képzés természettudományos profilját, melyre története folyamán a tanári testület mindig féltve vigyázott. Teszi ezt mai is.

 

Az oktatás tartalmi kérdéseiben, módszertanban, gyakorlati képzésében már a kezdetektől jó kapcsolat alakult ki Keszthely, Magyaróvár és Debrecen között. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a tantárgyfelosztásról, órarendekről, programokról. Részt vettek egymás rendezvényein, konferenciáin. Tanulmányi kirándulásokat szerveztek. Ez a jó kapcsolat a további intézmények létesülésével kiterjedt Gödöllő, Budapest, Kaposvár, Szeged és a többi agrárintézmény irányába is. Közel hat évtizedes kapcsolat köt össze bennünket a rostocki, a nyitrai, az újvidéki, nagyváradi, eszéki egyetemekkel. A maribori, lousianai kapcsolataink új dimenziót adnak fejlődésünknek.

 

Oktatók vonatkozásában, Tormay Béla, ifj. Sporzon Pál, Csukás Zoltán, Bencsik István, Vinczeffy Imre, Veress László, Bocz Ernő, Popp József, Babinszky László, Kovács András, Rátky József példáin is látjuk, hogy az agrár-felsősoktatási intézmények között, és az agrárintézmények valamint az államigazgatás között mindig jelen volt egy egészséges szakember áramlás. A 150 éves történelem során nem volt olyan hazai agrár-felsőoktatási intézmény, amelyikkel ne lett volna valamilyen szintű kapcsolata a Karnak.

A helyszínek, szervezeti keretek

A tanintézet iránti érdeklődés, a tanszéki felszerelések bővülése folytán a Bem téri épület csakhamar szűknek bizonyult. 1883-ban a Református Egyház átadta a Fűvészkerti épületet, ahonnan új létesítményekkel bővülve intézményünk Pallagon folytatta működését 1901-től 1949-ig. Az 1953-ban újraindított Debreceni Mezőgazdasági Akadémia a Böszörményi úton nyert elhelyezést. Bencsik István, igazgató, majd rektor irányításával ekkor épültek fel mindazok a létesítmények, melyek a mögöttünk levő út ezen az oldalán találhatók. Ezt az új tanulmányi épületet ezzel az aulával 1960-ban vehette birtokba az intézmény. 1953-ban az akadémia 1400 kataszteri hold területű tangazdasággal rendelkezett, ami korszerű mezőgazdasági nagyüzemmé vált. Az akadémia 1962-től Debreceni Agrártudományi Főiskolaként folytathatta működését, melyhez az 1970’es években Szarvas, Mezőtúr, Karcag és Hódmezővásárhely csatlakozott létrehozva így a Debreceni Agrártudományi Egyetemet.

 

Az 1950-es években az intézmény különös figyelmet szentelt az új oktatás-módszertani fejlesztésekre. A tanácsüléseken napirenden voltak a tanszéki oktatási beszámolók. Bemutató előadásokat és gyakorlatokat tartottak, melyeket aztán kielemeztek. Kitértek a szemléltető eszközök használatára, az előadás és gyakorlat logikai, esztétikai, nyelvi felépítésére, a hallgatóság előképzettségére, az elsajátított képességekre. Működött egy Módszertani Bizottság. A 60’as években ilyen kérdések voltak napirenden, mint a „a hallgatóság önállóságra nevelése”, „a folyamatos tanulás módszerei”, „az audiovizuális módszerek alkalmazása”. Ezek ma is napirenden lévő kérdések, a folyamatos fejlesztést előbb TÁMOP, ma EFOP pályázataink támogatják.

 

Az egységes debreceni felsőoktatás már az Egyetem 1912-es alapításakor felmerült és mindig is felszínen volt, mígnem az 1990-es évektől több stáción keresztül 2000-ben realizálódott. Az Agrártudományi Egyetem komoly szerepet vállalt a Debreceni Egyetem létrejöttében. Oktatóink vezető tisztségeket töltöttek be az előkészítő testületekben. Itt sorolom Tóth József, Kozma András, Loch Jakab, Szász Gábor, Csizmazia Zoltán korábbi rektorainkat, Nemessályi Zsolt, Győri Zoltán professzor urakat. Karunk két ciklusban rektort és rektorhelyettest Nagy János professzor úr személyében, 3 cikluson keresztül rektorhelyettest Jávor professzor úr személyében adott az Egyetemnek. 2000-től közel annyi változás történt a karon, mondhatni, mint a megelőző évtizedekben. Szervezeti változásokat tekintve a gazdaságtudományi tanszékekből létrejött az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet majd a mai Gazdaságtudományi Kar. Az Agrártudományi Centrum. Az eredményeink alapján a 2000–2010 közötti időszakot a debreceni agrár-felsőoktatás egyik kiemelkedő korszakaként tarthatjuk számon. A centrum egységei szorosan együttműködtek az öt tudományos ernyőprogram sikeres megvalósításában, a szellemi erők és a kutatási lehetőségek jobb kihasználásával. Az EU 7. keretprogramja sikeres pályázataink sorát támogatta.

A képzési szerkezetben az egyszakos 5 éves agrármérnök képzést felváltotta a lineáris képzés, szakjaink száma 15-szöröződött, a hallgatói létszámunk megháromszorozódott, angol nyelvű képzéseket vezettünk be, közben oktatói létszámunk harmadával csökkent. A 17 vállalati-intézményi kihelyezett tanszékeink, melyek száma ma további kettővel gyarapodik, segíti oktatási, kutatási tevékenységünket a tiszteletbeli docensekkel, címzetes egyetemi tanárokkal, díszdoktorokkal egyetemben. Doktori iskolákat működtetünk. Doktori iskoláink olyan tudományos iskolákra épülhettek, mint a Kerpely-Arany-Mándy-Gulyás-Bocz-Loch-Nagy-Pepó nevével fémjelzett talajtani-kémiai-növénytermesztési-növényvédelmi iskola, a Tormay-Csukás-Rácz-Anghi-Munkácsi-Herold-Veress-Vinczeffy-Bánszky-Nagy-Kiss nevével fémjelzett állatenyésztési-gyeptermesztési iskola, a Széll-Vedrődi-Pekár-Tóth-Győri-Kovács nevével fémjelzett élelmiszertudományi iskola. Itt kell megemlítenem a debreceni üzemtani iskolát is, mely a Szűts-Juhos-Kesztyűs-Gönczi-Kádár-Pfau-Vadász-Nemessályi-Ertsey-Nábrádi nevével fémjelzett. Alapításuktól kezdve 312 doktort avattunk.

A 2000-es évektől nemzetközi kapcsolataink és nemzetközi kutatási pályázataink száma kiemelten fejlődött, melyben nagy szerepe volt az egyetemi környezet katalizáló hatásának. A Debreceni Egyetem lehetőségeit kihasználva orvostudományi-természettudományi-műszaki tudományi-bölcsészettudományi együttműködésekkel bővülhettek szakjaink, kutatási tevékenységünk.

Az utóbbi években kutatási infrastruktúrával gazdagodunk, fejlesztéseinket az élelmiszerlánc mentén valósítjuk meg. „Víz-, energiatakarékos, környezetbarát, biztonságos és gazdaságos élelmiszerelőállítás kutatása és oktatása.” jövőkép érdekében végezzük tevékenységünket.

 

Milyen jövőre készülünk? Az agrár-felsőoktatásban is az egyénre szabott precíziós oktatásé lesz a jövő. A naprakész, szintetizált oktatási anyagot a hallgató és a magát továbbképezni vágyó, digitálisan, bárhonnan elérhesse, ha szüksége van rá, egyéni konzultációt kérhessen. Önálló és vezetett készségfejlesztést a társadalmilag és anyagilag legmagasabb szinten megbecsült oktatóktól az infrastrukturálisan legfelszereltebb központokban kapja meg. Ezek az oktató-kutató központok a társadalmi és gazdasági szervezetek által megfogalmazott és közvetlenül támogatott forrásokból kutatási feladatokat is ellátnak. A mezőgazdaság előtt álló főbb kutatási témák a víz-, energiatakarékos, környezetbarát, biztonságos, gazdaságos, nyomonkövetett élelmiszerelőállítás és posztharveszt. Ehhez precíziós-, informatikai- és bio- technológiákat fogunk alkalmazni.

Az Agrár azért tart ma itt, mert voltak vezetői, akik mertek nagyot gondolni és nagyot alkotni.

 

Prof. Dr. habil Komlósi István

Frissítés dátuma: 2018.09.24.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ