A gyűjtemény részletesen / Vitis Gene Bank in details
(Debreceni értéktári regisztráció: 64/2014)
Bemutatkozás (Article in English)
A Debreceni Egyetem DTTI AKIT Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén 2014 tavaszán kezdtünk létrehozni egy a régió történelmi szőlőfajtáinak (Vitis vinifera conv. pontica) összegyűjtésére és azok megőrzésére szolgáló génbankot. A munka regionális értéktári regisztrációt kapott. A téma vezetését a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézete látja el. A munkába szoros együttműködéssel kapcsolódik be a Szent István Egyetem Genetikai, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Intézete.
Célkitűzések
Debrecen város 11 kertsége (Homokkert, Tégláskert, Csapókert) a 17. század óta, valamint a város környéke történelmileg szorosan kötődött az Érmelléki borvidékhez. A részek elcsatolásával ezt a szoros kötődést a történelem elhomályosította. A szocialista tervgazdálkodás szövetkezetesítési politikájával és a szőlő fajtahasználat átalakításával (Jubileum-75, Chasselas, Olaszrizling, Ezerjó, Leányka, Hárslevelű) megtetézte a 19.-20. század fordulóján fellépő filoxéra járvány utáni direkttermő fajhibridek túlzott elterjedését a régióban (Othello, Noah, Elvira, Izabella, Jacques). A rendszerváltással a város körüli szövetkezeti szőlőket felszámolták a feldolgozó üzemet bezárták, az Egervin kivonult. Mindezek ellenére a nyírségi homokon (filoxéra rezisztens) szórványosan kialakított zártkertekben, ill. háztájban fennmaradtak a történelmi szőlőfajták (Vitis vinifera).
"Csokonai ezekre a dombokra járt pihenni." Bagamér
A jelzett kerteket gondozó gazdák köre jellemzően kiöregszik, a generációs folytatás ritka, mindamellett a szóban forgó területek tarthatatlan szociális állapotát az érintett önkormányzatok sietnek javítani. A szőlők akácra való leváltása, illetve a gazdák kihalása sürgető tényező.
A szőlőfajták napjainkban is használható első leírásai a 19. század második felében keletkeztek. Így, amit sikerül összegyűjteni a Trianon előtti időkből, mindazon szőlőfajták meghatározhatóságát (morfológiai bélyegek) nagyfokú bizonytalanság övezi. A 2014 óta a Debreceni Egyetem pallagi kertészeti kísérleti telepén létrehozott génbank magában hordozza annak lehetőségét is, hogy akár a kora középkortól jelenlévő, ám mindezidáig le nem írt „fajták” kerülhetnek elő.
Szem előtt tartandó továbbá, hogy a begyűjtött tételek nem estek alá a szocialista tervgazdálkodás mennyiségi termelést célzó klónszelekciós irányzatának. Ezzel együtt az érintetlenségben eltelt több száz év indokolja annak megállapítását, hogy a tételek nagy valószínűséggel még az alap kiindulási fajtához mérten is klónoknak tekinthetők.
"Erdei vállas, Hajdúhadház"
Az intézet célja a regionális történelmi szőlőfajták gyűjtése és megőrzése. Ennek alapja nem csupán a biodiverzitás megőrzésének fontossága, hanem - mint érzelmi tényező – nagyapáink szőlőjének megmentése. A gyűjtött génanyagok valószínűleg segítséget jelenthetnek a kárpátmedencei szőlőfajták rokonsági viszonyainak feltérképezésében. Ez által nem csak rokonsági kapcsolatok határozhatók meg nagyobb bizonyossággal, de az egyes történelmi szőlőfajták keletkezésének idejéről és helyéről is mind megbízhatóbb adatokat kaphatunk.
Dokumentumok
- OIV útmutató
- Szőlős Kertek Articulussainak Projectuma (Debrecen, Homokkert, 1819)
- Borvidéki múltunk nyomában