2016. február 18. Gyümölcstermesztés gazdasági összefüggései (Dr. Apáti Ferenc)
Dr. Apáti Ferencet a szakkollégium 4 vitaest megtartására kérte fel a különböző mezőgazdasági ágazatokra vonatkozó ökonómiai megközelítés bemutatására, megvitatására. Így a gyümölcstermesztés gazdasági összefüggései volt az első előadás, amelyre a félév elején került sor. A vitaest során a jelenlévők arról folytattak beszélgetést, hogy hogyan alakul egy hagyományos és egy intenzív gyümölcstermesztés telepítési és fenntartási költsége, milyen ráfordításokkal kell számolnia az ezzel foglalkozó gazdáknak, valamint arról, hogy milyen elérhető bevételekkel és jövedelemmel kalkulálhatnak.
A vitaest alatt a hallgatóság kérdései között felmerült, hogy a termőterület elhelyezkedése milyen mértékben befolyásolhatja a termesztés technológiáját, valamint az is, hogy Magyarország mely területeire érdemes gyümölcsöst telepíteni. Összességében az est zárásaként egy összefoglaló ábrán mutatta be kutatási munkájának eredményeit egy intenzív almatermesztés vonatkozásában Dr. Apáti Ferenc.
2016. március 1. Zöldségtermesztés gazdasági összefüggései (Dr. Apáti Ferenc)
A soron következő gazdasági vitaest témája a zöldségtermesztés gazdasági összefüggéseivel volt kapcsolatos. Dr. Apáti Ferenc a hajtatott és szabadföldi zöldségtermesztés ökonómiai vonatkozásait vitatta meg az est résztvevőivel, ahol kitért a gyümölcstermesztéshez hasonlóan a költségek, ráfordítások alakulásának várható értékeire magyarországi viszonylatban, valamint az ezzel elérhető bevételek és jövedelem alakulására. Egy konkrét példán keresztül vezette le a megjelentek számára a költségek, ráfordítások, bevételek és jövedelem alakulását, a paradicsom- és paprikatermesztés mind hajtatott (üvegházas termesztés) mind szántóföldi termesztés viszonylatában.
A hallgatóság részéről felmerült a jövedelmezőségi viszonyokkal kapcsolatban a szántóföldi és a hajtatott termesztés ráfordításai közötti különbség megtérülése, valamint az, hogy a fogyasztó érzékel-e különbséget az ízek között a két technológiában termesztett zöldségekben.
2016. március 22. Szarvasmarhatenyésztés gazdasági összefüggései (Dr. Apáti Ferenc)
A harmadik, Dr. Apáti Ferenc által tartott vitaest témája a szarvasmarhatenyésztés ökonómiai összefüggése volt. Az előadás során a szarvasmarha tartás világgazdasági, európai uniós és nemzetgazdasági jelentőségéről, vállalatgazdaságtani jelentőségéről, a húsmarhatartás és a tejhasznú szarvasmarhatartás közötti különbségről, valamint azok egy telephelyen való előfordulásáról is szó esett.
Vállalatgazdaságtani jelentőségében a tejhasznú szarvasmarhatartás volt a fókuszban, így annak költség- és ráfordításviszonyait, valamint a költségek megoszlását (állatállomány, gép-és eszközállomány használata során felmerülő költségek aránya a teljes költségen belül), a bevételek, termelési érték és hozamok lehetséges kalkulációit, és a szarvasmarha tartás által elérhető jövedelmet, fajlagos jövedelmet érintettük hallgatóinkkal.
A vitaest során a hallgatóságtól olyan kérdések érkeztek, mint például a tejkvóta megszüntetése, illetve az orosz embargó hogyan befolyásolta a magyarországi tejtermelést, és jövedelmezőségi viszonyokat, valamint a földtörvény módosítása volt-e kimutatható hatással a szarvasmarha tartásra, a takarmánytermő területek kihasználására, a legeltetésre.
2016. április 5. Sertéstenyésztés gazdasági összefüggései (Dr. Apáti Ferenc)
A sertéstenyésztés gazdasági összefüggéseivel kapcsolatos vitaestet szintén Dr. Apáti Ferenc tartotta a szakkollégium hallgatói és egyéb érdeklődők számára. A szarvasmarha tartásához hasonlóan a világgazdasági, Európai Uniós és nemzetgazdasági, valamint vállalatgazdaságtani jelentőségéről esett szó a vitaest bevezetésében.
Ezt követően a sertéstartás forgó- és befektetett eszközigényéről esett szó, valamint a legfontosabb hazai sertéstenyésztés mutatószámairól, azok jelentőségéről (például kocaforgó, fialási átlag, egy kocára jutó választott malac). Mint minden eddigi vitaesten, a sertéstenyésztéssel kapcsolatos vitaesten is megvitatásra kerültek azok a költségek, amelyekkel szükséges kalkulálnia egy sertéstartással foglalkozó szakembernek, valamint az ezzel elérhető bevételek és jövedelmek is.
A hallgatók sorából olyan kérdések érkeztek, mint például milyen előnyei és hátrányai vannak a magyarországi sertéstartásnak, világviszonylatban hol állunk a jelenlegi technológiai színvonal mellett, illetve, hogy a sertéstartással kapcsolatos Uniós szabályozások milyen mértékben érzékeltetik napjainkban hatásukat.
2016. április 12. Brojlercsirke tenyésztés gazdasági összefüggései (Dr. Szőllősi László)
A Dr. Szőllősi László által tartott vitaest során a vágóbaromfi tartás gazdasági összefüggéseit ismerhették meg a hallgatók és az érdeklődők. Dr. Szőllősi László a korábbi mezőgazdasági ágazatok gazdasági összefüggéseinek felépítését követve szintén a vágóbaromfi általános világgazdasági, Európai Uniós, nemzetgazdasági és vállalatgazdaságtani jelentőségével nyitotta a vitaestet.
Ezt követően a forgóeszköz és befektetett eszközök igényéről, a felmerülő és várható költségekről, a hozzájuk kapcsolódó bevételek és jövedelemről, az értékesítési árak alakulásáról esett szó. Az ökonómiai összefüggések megvitatása után a jelenlegi technológia fejlesztési lehetőségei kerültek fókuszba, úgy mint a hatékonyság növelése az élőtömeg növelésén keresztül, a takarmányértékesítés növelése, az állategészségügyi kockázatok csökkentése, valamint fejlesztési lehetőségként merült föl a biztonságos élelmiszer előállításának feltételeinek megteremtése, a termékpálya szervezettségének erősítése is.
A hallgatóság irányából érkezett kérdések között volt az is, hogy a fogyasztói igények megváltozása, húsfogyasztási szokások átalakulása okoz-e kimutatható, érzékelhető hatást a gazdálkodásban, illetve az eredményekben.