Növényvédelmi Intézet

 
Növényorvosi MSc képzés indul nappali tagozaton,
kizárólag a tavaszi szemeszterben. Várjuk azon
BSc diplomások jelentkezését,
akik a feltételeknek megfelelnek.
         novenyorvos poszter bordó        
 
A DE MÉK kari TDK konferencia (2016. november 22.) Növényvédelmi (7) szekciójának eredményei letölthetők.
Gratulálunk a díjazottaknak!
 
A 21. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum (21. TNF) résztvevői:
21 TNF résztvevői
 
Az MTA Agrártudományok Osztályának Növényvédelmi Bizottsága, valamint a Magyar Növényvédelmi Társaság – együttműködve a FM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával (FM ÉlfF) – megrendezi a
63. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK" -at,
melynek időpontja: 2017. február 21-22.  A találkozó hivatalos felhívása letölthető.
 
 
 

Növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés

a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.A  2016-őszén induló kétéves (4 félév), levelezős    képzésre 2016. szeptember 12-ig lehet jelentkezni. A képzés feltetételeiről és egyéb részletekről az itt letölthető felhívásban tájékozódhat.

poszter3 end
 
Megújult az Acta Agraria Debreceniensis (Agrártudományi Közlemények) weboldala, ahol a lap 2013. óta megjelent számai - köztük a Tiszántúli Növényvédelmi Fórum különszámai is - letölthetők.
 Acta Agraria logo

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarországon 1779-ben létesült először gazdasági iskola Szarvason, amelyet Tessedik Sámuel hozott létre, s ez egyben Európa legelső mezőgazdasági ismereteket oktató intézete volt. Tessedik tanácsára Festetich György gróf 1797-ben megalapította Keszthelyen a Georgikont, amely a világon az első rendszeresen működő mezőgazdasági felsőfokú tanintézet lett. Ennek mintájára alapította meg Albert Kázmér szász-tescheni főherceg 1818-ban a Magyaróvári Gazdasági Főiskolát.

Az Alföld metropolisában, Debrecenben 1868. október 22-én a Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet felsőfokú képzést nyújtó iskola, amely két évre terjedő tanulmányi idővel, négy féléves rendszer szerint működött.
A fejlődés lépcsői:
Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (1906-1963): A tanintézet 1906-tól, három éves képzésűvé, 1942. októberétől négyéves mezőgazdasági főiskolává alakult. Jeles egykori hallgató volt (1930-31) Wass Albert, de itt tanult Fekete István író is.

Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-1999): Az 1962-63. tanévet az intézmény még Debreceni Mezőgazdasági Akadémia néven kezdte, majd Debreceni Agrártudományi Főiskolaként folytatta, mint egyetemi jellegű főiskola, és 1970. szeptemberében jött létre a Debreceni Agrártudományi Egyetem ötéves képzési idővel.

Új korszak: az egységes Debreceni Egyetem (2000 - ): amely az egyetemi képzésnek Universitas jellegű szervezeti hátterét teremtette meg, ahol a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karként, új szervezeti formában biztosítja a Tiszántúl régióban a felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzést.

A növényvédelem diszciplináinak oktatása

A kezdetektől (1868) az 1876-77. tanévig a "Gazdasági állattan", "Természettan" illetve a "Botanika" tantárgyak kereteiben került sor a növényvédelmi ismeretek átadására. Az 1906-1907. tanévben megalakult a Természetrajzi Tanszék, amelynek keretében a "Növénykórtan" és a "Gazdasági állattan" című tantárgyakat oktatták. 1911-ben nevezték ki Rapaics Raymundot a növénytan tanárává. Ő oktatta a "Növénykórtan" és a "Gazdasági állattan" című tantárgyakat is a "Növénytan" mellett. A kor kiváló botanikusának, Rapaics Raymundnak (1948-ban: az MTA tagja) 1920-ban történő nyugdíjazása után lépett az örökébe Gulyás Antal, akit 1921. áprilisában tanszékvezető rendes tanárnak nevezte ki a Földművelésügyi Miniszter a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára, s a Növénytan, Gazdasági állattan, Növénykórtan oktatásával bízta meg.

1939-ben Gulyás Antalt nevezték ki az Akadémia igazgatójává, ekkor Uzonyi Ferencet hívta meg a Növénykórtani Tanszék vezető-oktatói teendőinek ellátására.

1941-ben itt kapott tanársegédi megbízást Ubrizsy Gábor, a későbbi botanikus, fitopatológus, a magyarországi növénykórtan meghatározó személyisége (1965-ben: az MTA tagja).

1946-ban Dohy (Göllner) Jánost nevezték ki a Növénykórtani Tanszék vezetőjévé, egyetemi nyilvános rendkívüli tanárként. Az 1956-os Magyar Forradalom után meghurcolták, rehabililtálására 1990-ben került sor. Róla, munkásságáról az 1. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum ülésén tisztelettel emlékeztünk meg 1996. augusztusában.

A növényvédelem oktatása 1953-ban a Növény- és Állattani Tanszék szervezeti keretei között folyt. Siroki Zoltán, széles látókörű biológus a növénytant (ennek részeként a növénykórtant), míg az állattant (benne a növények állatti kártevőit) Koppányi Tibor oktatta.

Az 1956-57. tanévben a 4 éves képzési idő tette lehetővé a Növénykórtan (Siroki Zoltán, Halász Tibor, valamint a Növények állatti kártevői (Koppányi Tibor, Ambrusz Pál) tárgyak önálló oktatását.

1964. őszén Debrecenben önálló Növényvédelmi Tanszék jött létre, vezetője – 1970-ig Koppányi Tibor volt. A kemizálás terjedésével fokozódott a peszticid-felhasználásból eredő veszélyesség, aminek következtében 1960-ban Gödöllőn, majd 1968-tól Debrecenben is 2 éves posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés kezdődött. A DATE Mezőgazdaságtudományi Egyetemi Karának Növényvédelmi Tanszékére 1970-ben került Szepessy István egyetemi tanár, aki átvette a Növénykórtan előadásainak megtartását, majd 1971-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a Tanszék munkáját. Vele oktatott, majd követte őt Tóth Oszkár – 1992. évi nyugdíjazásáig – a Növénykórtan tárgy katedráján. 1988-tól 2000. júniusáig Szarukán István zoológus professzor, majd 2000. júliusától Kövics György mikológus irányításával nemzetközi elismertségű oktató-kutató kollektíva végzi azt a szakmai munkát, amelynek nyomán erősödő ökológiai és környezetbarát szemléletű (biológiai, integrált és bioorganikus növényvédelem) oktatás és kutatás válik meghatározóvá. 2010. január 1-től a tanszék Növényvédelmi Intézetté alakult. Az Intézet a legmagasabb szintű növényvédelmi képzések felelőse: 2 éves, nappali növényorvos MSc; 2 éves posztgraduális növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés, növényvédelmi PhD képzés, mindezek magyar és angol nyelvű képzésekben akkreditáltan.

kovics gyorgy 

Dr. habil. Kövics György
Intézetvezető egyetemi docens

Telefon: (52) 508-378
E-mail: kovics@agr.unideb.hu


 asbolt tunde

Szabóné Asbolt Tünde
Irodavezető, technikus

Telefon: (52) 508-459
E-mail: asbolt@agr.unideb.hu

 

 

Kövics Gy

Dr. habil. Kövics György
egyetemi docens, intézetvezető
 
Telefon: 52 508-378; 52 508-444 / 88378                                              
 
     doktori.hu, MTA; Publikációk: MTMT
 
 Radócz L
Dr. habil. Radócz László
egyetemi docens
 
Telefon: 52 508-444 / 88038
 
     doktori.hu, MTA ; Publikációk: MTMT
 
 
 Bozsik A
Dr. habil. Bozsik András
egyetemi docens
 
Telefon: 52 508-444 / 88220
 
    doktori.hu, MTA; Publikációk: MTMT 
 Tarcali Gábor
Dr. Tarcali Gábor
tudományos főmunkatárs
 
Telefon: 52 508-444 / 88125
 
     Publikációk: MTMT
 Nagy Antal
Dr. Nagy Antal
egyetemi adjunktus
 
Telefon: 52 508-444 / 88128
 
     doktori.hu, MTA; Publikációk: MTMT

 

szilágyi arnold

Szilágyi Arnold
egyetemi tanársegéd
 
Telefon: 52 508-444 / 88222

 

Kovács Gabriella2

Kovács Gabriella
PhD hallgató
 
Telefon: 52 508-444 / 88038
 TóthTamás
Tóth Tamás
PhD hallgató
 
Telefon: 52 508-444 / 88459
E-mail: tothtamas0815@gmail.com
   
Külső, tiszteletbeli oktatók:  
 Szarukán István
Dr. Szarukán István
emeritus professzor
 
Telefon: 52 508-444 / 88128
E-mail: -
 

 
az MTA tagja, kihelyezett tanszékvezető
 
 
c. egyetemi tanár
 
 
főorvos, tiszteletbeli docens
 
 
Dr. Dienes Gyula
ny. igazgató, tiszteletbeli docens
 
 
ny. igazgató, tiszteletbeli docens
 
 
MNMNK Hajdú-B. Megyei elnök, tiszteletbeli docens
 
 
igazgató, Szabolcs-Sz-B. Megyei Kormányhivatal, tiszteletbeli docens

KUTATÁSI TERÜLETEK

  • Növénykórtan, különösen a pillangósvirágú és kertészeti növények (pl. borsó, szója, csicseriborsó, csillagfürt, lucerna, egyéb kisebb gazdasági jelentőségű pillangósok, gabona szártőbetegségek) etiológiája, epidemiológiája.
  • Nyálkagombák, napraforgó- és szójabetegségek ökológiája.
  • A Coelomycetes gombák, különösen az Ascochyta, Phoma és Phyllosticta fajok taxonómiája.
  • Izoenzim vizsgálati módszerek alkalmazása a gomba taxonómiában (elektroforézis).
  • Alma IPM növénykórtani problémái, biológiai védelem az Erwinia amylovora ellen.
  • Trichoderma fajok alkalmazása a Rhizoctonia solani talajlakó gomba elleni biológiai védelemben.
  • Botrytis cinerea elleni védelem.
  • Őszi búza, kukorica, napraforgó, pillangósok, borsó, hagyma, kender, alma kártevőinek tanulmányozása.
  • Szisztematológia: Coleoptera (Melolonthidae, Elateridae, Carabidae, Curculionidae), Lepidoptera.
  • Agrotechnika, vetéssorrend hatása a talajlakó kártevőkre.
  • A környezet hatása (művelt területek, táblaszegélyek) a kártevő és hasznos rovarok populációdinamikájára és diverzitására.
  • Mezőgazdasági kártevő rovarok kémiai ökológiája, bogarak és lepkék feromonjainak kutatása.
  • Kártevő rovarok előrejelzése fénycsapdázással, növényvédő szerek hatástani vizsgálatok.
  • Almáskertek ökoszisztémájának kutatása.
  • Fátyolkák (Neuroptera: Chrysopidae) ökológiája; táplálkozásbiológiája, peszticidérzékenysége s annak biokémiai háttere. Az európai Chrysoperla carnea fajkomplex rendszertani, ökológiai, toxikológiai, biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálata. Fátyolkateleltető kamrák fejlesztése.
  • Növényvédő szerek mellékhatásainak vizsgálata fátyolkákon, katicabogarakon (Cocccinellidae) és fülbemászókon (Forficulidae), valamint azok acetilkolinészterázainak (AChE) biokémiai jellemzése.
  • Raktári kártevők (Tribolium spp.; Tenebrionidae) peszticidérzékenységének felderítése.
  • Növényi kivonatok rovarölő (riasztó) hatásának vizsgálata levéltetveken és bogarakon.
  • Bacillus thuringiensis (Bt) alfajok toxinja hatásmechanizmusának, valamint Bt alapú készítmények hatékonysági, alkalmazástechnikai vizsgálata.
  • Gabonafélék, napraforgó, burgonya, lucerna zoocönózisának, a hasznos ízeltlábúak kímélési lehetőségeinek vizsgálata.
  • Számítógépes szakértői rendszerek a növényvédelemben.
  • Szúnyogpopulációk rendszertani és ökológiai vizsgálata, szúnyogtenyészőhelyek felvételezése.
  • Csípőszúnyogok elleni vegyszeres és biológiai védekezés.
  • A mikovírusok fitopatogén gombák elleni felhasználhatóságának tanulmányozása.
  • Hipovirulens gombatörzsek szabadföldi, biológiai védekezési programokban való kipróbálása a szelídgesztenye kéregrákot okozó Cryphonectria parasitica-val szemben.
  • A Castanea sativa növénykórtani problémáinak tanulmányozása a Kárpát-medencében.
  • Gyomok elleni biológiai védelemben felhasználható növénykórokozó gombák izolálása, tanulmányozása, technológiai fejlesztések.
  • Veszélyes gyomnövények (elsősorban selyemmályva, szerbtövis fajok, parlagfű, csattanó maszlag) versenyképességének, allelopátiájának vizsgálata.
  • Gyomirtási, gyomszabályozási módszerek fejlesztése szántóföldi kultúrákban (elsősorban kukorica, napraforgó, őszi búza, repce).

Kutatócsoportok

Mikológiai kutatócsoport (diagnosztika, konvencionális és molekuláris taxonómia, epidemiológia, IPM)

Növényvédelmi állattani kutatócsoport (fátyolka /Chrysoperla/ taxonómia, ökológia, fénycsapdázás, Agriotes fajok elterjedtsége, rovarferomon-alkalmazások, Homoptera kutatás)

Integrált növényvédelmi és herbológiai kutatócsoport  (Hypovirulens Cryphonectria parasitica alkalmazása a szelídgesztenye IPM-ben, allelopátia gyom- és kultúrnövényeknél, herbicid alkalmazás-technológiai fejlesztések)

NKFP06a-2boty0709 Jedlik Ányos Program – Hatékony növényvédelem a szürkerothadás (Botryris cinerea) ellen a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelésére

TÉT – magyar-szlovák együttműködés

OTKA F67849 – Allelopátiát befolyásoló tényezők vizsgálata gyom- és kultúrnövényeken.

TÉT - magyar-kínai együttműködés

Hazai kapcsolatok:

Nemzetközi kapcsolatok:

 

Növényorvosi mesterképzés (MSc)

a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A  tavaszi félévben induló kétéves (4 félév), nappali tagozatos képzés feltetételeiről és egyéb részletekről a Növényvédelmi Intézetben, illetve a DE MÉK Oktatásszervezési és Minőségbisztosítási Hivatalán az 52/ 508-411 telefonszámon, vagy személyesen tájékozódhat.

novenyorvos poszter bordó                         

Növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés

a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A  ősszel induló kétéves (4 félév), levelezős képzés feltetételeiről és egyéb részletekről az itt letölthető felhívásban tájékozódhat.

poszter3 end

 

  • Munka és gyakornoki lehetőség növényorvos hallgatóknak. A fehívás letölthető.