Növénytudományi Intézet

A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet 2007-ben alakult a Növénytani és Növényélettani Tanszék, valamint a Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételrendszerének felhasználásával. A Növénytudományi Intézet hatékonyan egyesíti az oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenység területén az alap-, alapozó és alkalmazotti diszciplína területeket a növénytudományok vonatkozásában.

A Növénytudományi Intézet oktatási feladata és tevékenysége kiterjed a felsőfokú szakképzés, a BSc (alapképzés), MSc (mesterképzés), a szakirányú továbbképzés, valamint a Ph.D. (doktor) képzés területeire. Az intézet oktatási tevékenységében alapvető a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, Gazdaságtudományi Karán folytatott tevékenység, de a Debreceni Egyetem egyéb szervezeti egységeiben is az intézet oktatási feladatokat lát el. Az intézet oktatói elkötelezettek a különböző diszciplína területek tananyagainak fejlesztésében, a legkorszerűbb szakmai ismeretek átadásában a különböző szintű oktatási területeken.

A Növénytudományi Intézet kutatási feladatai hazai és nemzetközi összehasonlításban is jelentősek és kiterjednek a növénytan, növényélettan, a növénytermesztéstan és a hozzá kapcsolódó társdiszciplína területekre. Különösen fontosak a növénytani kutatásokban a különböző termesztett növények ökomorfológiai, genetikai, citológiai, valamint cönológiai, biodiverzitásbeli vizsgálatai. A növényélettani kutatásoknak meghatározó fontosságú területét a növényi tápanyagfelvételt befolyásoló abiotikus és biotikus stressztényezők, a ciklikus hidroxámsavak és egyéb növényfiziológiai folyamatok kísérletes vizsgálata képezi. A növénytermesztési kutatások az elmúlt évtizedek tradicionális területeinek (a szántóföldi növények tápanyag- és vízgazdálkodása, termesztéstechnológiai fejlesztések) továbbfejlesztése, interdiszciplináris megalapozása, valamint olyan új kutatási területek és projektek képezik, amelyek magukba foglalják a termőhely- és fajtaspecifikus technológiák, a növénytermesztés és termékminőség, a növénytermesztés és környezetgazdálkodás területeinek részletes vizsgálatát.

A Növénytudományi Intézetben elért kutatási eredmények hatékonyan érvényesülnek az innovációs folyamatban. Az intézet széles körű kapcsolatrendszert tart fenn és működtet a hazai és nemzetközi agrárvállalatokkal, termelési rendszerekkel, kutatóintézetekkel és egyetemekkel.

Az Intézet története:

 A Növénytermesztési Tanszék 1945-ben Pallagon kezdte oktató-kutató munkáját. Kezdetben két – Általános és Részletes – Növénytermesztési Tanszék működött.

Tanszékvezetők:   1945-1949-ig Penyigey Dénes, 1949-1953-ig id. Manninger G. Adolf, 1953-1956-ig Dezső György, 1956-1961-ig Tóth Mihály, 1961-1982 Bocz Ernő, 1982-1995 Ruzsányi László, 1995-től Pepó Péter.

A Növénytermesztési Tanszék az elmúlt évtizedekben fontos szerepet játszott a hazai mezőgazdaság fejlődésében, az agrármérnök képzésben, az oktatás-kutatás korszerűsítésében és a hazai tudományszervezésben.

A Tanszék oktatói és kutatói kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában, állandóan bővülő, alkotó tevékenységgel fejlesztik azokat a személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket, amelyek segítségével a hazai és nemzetközi ismeretek szintézisével a hallgatókat, szakembereket nemcsak a jelen, hanem a jövő feladataira, az EU csatlakozás és tagság követelményeire oktatni, nevelni képesek. A gyakorlati szférának pedig olyan új tudományos eredményeket nyújtanak, amelyek a hazai növénytermesztés versenyképességét javítják környezetbarát módon.

A Növénytermesztéstani Tanszék 1996-ig három diszciplína, – növénynemesítés, földműveléstan, növénytermesztéstan – oktatását, kutatását végezte megfelelő komplexitást biztosítva.

1997-től önálló Tanszékké alakult a Genetika és Növénynemesítési Tanszék (Dr. Pepó Pál tanszékvezető), majd 1999-től a Földműveléstani Tanszék (Dr. Nagy János tanszékvezető). 1999-ben megalakult a Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék (Dr. Pepó Péter tanszékvezető).

A Növénytudományi Intézet Növénytermesztési csoportja a hallgatók képzését az általános növénytermesztési ismeretek mellett szakirányú speciális képzést is biztosít.

A Debreceni Egyetem AMTC MTK oktatási egységeinek szerkezeti átalakítása 2006-ban azt eredményezte, hogy a Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék (tanszékvezető: Dr. Pepó Péter), valamint a Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani Tanszék (tanszékvezető: Dr. Lévai László) összevonásával létrejött a Növénytudományi Tanszék, amely 2007-ben Növénytudományi Intézetté alakult át kibővített oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatokkal.

A Növénytudományi Intézet kiemelkedő munkát végez a hazai szaktanácsadás fejlesztésében, biztosítja az észak-alföldi és a kelet-magyarországi régiók szakembereinek és termelőinek folyamatos továbbképzését.

A Növénytudományi Intézet oktatói és kutatói, munkatársai bekapcsolódtak és aktívan részt vesznek a Debreceni Egyetem AGTC kutatási ernyőprogramjainak megvalósításában. Ezek közül is az AP.1. program érdemel említést, amelyben a klímaváltozás növényekre, növényélettani folyamatokra és növénytermesztési technológiákra gyakorolt hatásait vizsgálják komplex interdiszciplináris módon.

 

Tanszéki egységek

Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék

A tanszék története

A tanszék az 1953-ban alapított Növény- és Állattani Tanszékből vált ki 1964-ben. Az 1953-1964 közötti időben a Növény- és Állattani Tanszék a biológiai alapozó tárgyakat – növénytan, növényélettan, állattan, állatbonc- és élettan, növénykórtan, állati kártevők) – oktatta. Az 1964. évi szerkezeti változásoknak köszönhetően a növénytan és növényélettan oktatása külön tanszék irányítása alá került Siroki Zoltán egyetemi docens vezetésével. Kutatómunkát növénycönológia, florisztika, entomológia és ornitológia tárgykörökben végzett. Dr. Polgár Sándor rövid vezetése alatt elsősorban florisztikai, növényföldrajzi kutatásaival erősítette a tanszéket. A tanszék oktatási és kutatási feladatai Dr. Mándy György egyetemi tanár vezetése alatt tovább bővültek, aki külső kapcsolatokkal is támogatta mind az oktatást, mind a kutatást. Az agrobotanika és a kísérleti ökológia területén ért el kiemelkedő eredményeket. Hazánkban a kultúrnövények fajtaalaktant és fajtarendszertant vizsgáló kutatásainak megalapítója és irányító művelője volt. Fiatal oktatóként írt jegyzetei és tankönyvei máig értékes segédanyagai a szakoktatásnak. Közreműködött Soó Rezső - Jávorka Sándor: Magyar Növényvilág kézikönyve I-II. kötetében a haszonnövények leírásában. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki a növénytan területén végzett kimagasló tankönyvírói tevékenységéért, és a növényi rendszertan területén bevezetett új szemléletéért, amellyel nagyban hozzájárult a sikeres hazai növénynemesítés megalapozásához.

Dr. Mándy György halála után, Dr. Pethő Menyhért vette át a tanszék vezetését, aki nagy hangsúlyt fektetett az oktatás fejlesztésére. Az 1975/76-os tanévtől a tárgyak elnevezésében a „mezőgazdasági” előtag szerepel, hangsúlyozva a tárgyak alkalmazott jellegét, a szakirányú alapozást. Dr. Pethő Menyhért fő oktatási és kutatási területe a növényélettan volt, munkásságát a ’Mezőgazdasági növények élettana’ című tankönyv és az Akadémiai Kiadónál azonos címmel, kibővített tartalommal megjelent szakkönyv fémjelzi. Dr. Baloghné Dr. Nyakas Antónia 1998-tól volt a tanszék vezetője ’Mezőgazdasági növénytan alapjai’ című, 2005-ben megjelent egyetemi jegyzetével tovább emelte a tanszék oktatási színvonalát. 2005-től napjainkig a tanszék vezetője Dr. Lévai László, a Növényélettani gyakorlatok (1997) egyetemi jegyzet elkészítése mellett elsősorban alkalmazott növényélettani kutatási révén újra nagy hangsúlyt fektetett a szakmai kapcsolatok megerősítésére mind a hazai mezőgazdasági vállalkozások, mind a nemzetközi kutatóintézetek terén. Elért eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazza gyakorlat is. Aktív tehetséggondozó munkájának köszönhetően nagymértékben megnőtt a tanszéken a különböző formában (diplomamunka, TDK, PhD) tudományos munkát végző hallgatók száma.

A tanszék közel 40 000 lapot számláló, muzeális értékű Herbárium gyűjteménnyel (a Dégen-féle hagyatékkal együtt) rendelkezik, ami a tanszék jelenlegi helyét jelentő Élettudományi Központban a Soó Rezső Herbáriummal közös helyiségben kapott otthont a 2005-ös átköltöztetésnek eredményeképpen. 

Az 1984/85-ös tanévtől kezdve a tanszék munkatársai két munkacsoportban – Növénytani munkacsoport és Növényélettani munkacsoport – végezték az oktatást és a kutatást. 

2013-ban a Tanszék és a Növényi Biotechnológia Tanszék egyesült, így Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékként működik együtt.

Genetika Csoport

A Genetika Csoport története

A genetika és nemesítés oktatásának és kutatásának jelentős hagyományai vannak a Mezőgazdaságtudományi Karon. A genetika és a nemesítés diszciplína egyetemi szintű meghonosításában úttörő szerepe volt Dr. Pásztor Károly egyetemi tanárnak és Dr. Borbély Imréné egyetemi docensnek. A biológiai tudományok fejlődésével sok új interdiszciplináris terület alakult ki az elmúlt évtizedek során. Az egyetemi oktatás során megvalósult az az alapvető célkitűzés, hogy a genetika, nemesítés, biotechnológia és vetőmagtermesztés egységes szemléletben kerüljön oktatásra.

A szántóföldi vizsgálatok között a biotikus és abiotikus stressz rezisztencia vizsgálata, a genotípusok tesztelése, a biológiai alapokkal kapcsolatos vizsgálatok és génbanki tevékenység szerepel. A biotechnológiai laboratórium rendelkezik a fehérje és DNS munkához szükséges feltételekkel, a növényi in vitro kutatáshoz elengedhetetlen eszközökkel.

A távlati nemesítői munka célkitűzése, megfelelő új fajták előállítása, a fenntartható mezőgazdaság, illetve korszerű agrotechnikák számára. Legfontosabb, a gyakorlatban alkalmazott nemesítési eljárások a gabonaféléknél a ciklusos konvergens keresztezés, a kalászutódsor, visszakeresztezés és a diallél analízis. Alkalmazott növénybiotechnológiai eljárások a kallusz-, a hajtás-, a gyökérindukció. A gabonaféléknél rendelkezünk azokkal a vonalakkal, keresztezési származékokkal, amelyek lehetőséget adnak a genetikai örökölhetőség vizsgálatára.

pepopeter 

Prof. Dr. Pepó Péter
intézetigazgató

Telefon:
Email: pepopeter@agr.unideb.hu 


 pepopal

Dr. Pepó Pál
csoportvezető

Telefon:
Email: pepopal@agr.unideb.hu

Dr. Pepó Péter

Dr. Sárvári Mihály

Dr. Csajbók József

Dr. Dóka Lajos Fülöp

Dr. Kutasy Erika

Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa

Kovács Szilvia

Dr. Makleit Péter

Dr. Novák Adrienn

Dr. Pepó Pál

Dr. Szabó András

Dr. Tóth Brigitta

Dr. Vári Enikő

Dr. Veres Szilvia

 

Az Intézet kutatási tevékenysége

A gabonafélék termesztéstechnológiájának komplex vizsgálata, az őszi búza tápanyag- és vízellátásának tanulmányozása. Fajtaspecifikus és környezetkímélő termesztéstechnológiák kidolgozása kalászos gabonáknál. A tápanyagellátás hatékonyságának javítása, környezetvédelmi kihatásai. Ökológiai és agrotechnikai tényezők növényi produkcióra gyakorolt hatásának a vizsgálata. Táj- és fajtaspecifikus kutatások hüvelyes és olajnövényeknél. Energiatakarékos technológiák kidolgozása, módszertani kutatások. Az ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők növényi minőségre gyakorolt hatásának vizsgálata. Eltérő intenzitású termőhely- és fajtaspecifikus növénytermesztési modellek kidolgozása. A fontosabb szántóföldi növények genotípusainak tesztelése. A növénytermesztési térben lezajló talaj x növény interaktív hatások vizsgálata. A növénytermesztés környezetvédelmi összefüggésrendszere. A fontosabb szántóföldi növények növényvédelmi technológiájának fejlesztése.

A szántóföldi növények tápanyagigényének, trágyaigényének meghatározása, a műtrágyázás racionalizálása. Hajdúböszörményi Országos Trágyázási Tartamkísérletben a talaj tápanyagfeltöltődésének és tápanyagdinamizmusának vizsgálata, számszerűsítése. Kukorica termőhely és hibridspecifikus technológiák.

Kalászos gabonák (őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, tritikále) tájba illeszkedő faj- és fajtaszerkezetének kialakítása, őszi búza minőségvizsgálatok, kalászosok fotoszintetikus aktivitásának vizsgálata. Fűszernövénytermesztés. Gyógynövénytermesztés, feldolgozás.

A különböző termesztési tényezők, a növények vízellátottsága és a szárazanyagprodukció közötti összefüggések elemzése, a növények asszimilációjával kapcsolatos kutatások, fotoszintézis mérések. Műszeres mérések, statisztikai elemzések a növénytermesztési kutatásokban.

Termesztési tényezők hatása az őszi búza szárazanyagprodukciójára, terméselemeire, termésére. Minőségi cukorrépatermesztés. Fajtaspecifikus borsótermesztés. Talajvízgazdálkodás. Alternatív növénytermesztés. Biometriai módszerek alkalmazása a kutatásban.

A növények tápanyagfelvételét meghatározó biotikus és abiotikus stresszorok és környezeti tényezők hatása a vas és a nehézfémek akkumulációjára a fejlődés kezdeti fázisában és a kapcsolódó gyökérreakciók.

Termesztett növények ökomorfológiája és anatómiája. Genetikai, citológiai, szaporodásbiológiai és élőhelyfüggő morfológiai, anatómiai különbségek valamint dinamikus változásuk a Poa pratensis L. aggregációban. A debreceni Nagyerdő természetközeli felújításainak vegetációdinamikája.

A gabonafélék mikroelem felvétele, mikroelem-toleranciája, stressztoleranciája, tápoldatos és tenyészedényes kísérletek.
Természetközeli bolygatott élőhelyek növényösszetételének kutatása, botanikai állapotfelmérése, az élőhelyek megmaradását veszélyeztető tényezők feltárása, biodiverzitás.

In vitro növényi génbank létrehozásához szükséges módszerek kidolgozása. Komplex produkcióbiológiai vizsgálatok alapján a legnagyobb levélterület-index értékkel rendelkező kukorica hibridek kiválasztása. Kukoricavonalak és hibridek ásványielem-tartalmának vizsgálata diallél rendszerben. Beltenyésztett kukoricavonalak kallusz indukciójának és szántóföldi terméseredményének összehasonlítása teljes diallél rendszerben.

Kutatócsoportok

A Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék

PhySiLab botanikai kutatócsoport

  • Gabonanövények Si forgalma és a Si táplálás hasznosításának lehetőségei a termésbiztonság növelésében és a környezetkímélő mezőgazdálkodásban.
  • A Si biotikus és abiotikus stressztűrésben betöltött szerepének kiaknázása növénynemesítési eszközökkel.
  • A C3-as és C4-es szántóföldi gyomfajok Si forgalmának vizsgálata.
  • Szántóföldi és kertészeti kultúrák művelési módtól függő gyomdiverzitásának vizsgálata.
  • Fitolitkészlet referencia-anyag készítése és elemzése környezet- és élőhely rekonstrukciós célú kutatásokhoz.
  • Kultúrfajok, ősi gabonák fitolitkészlet referencia-anyagának elkészítése és elemzése növénytermesztés- és táplálkozás történeti  kutatásokhoz.
  • A Kárpát-medence domináns pázsitfű fajainak internetes fitolitkészlet-adatbázisa.
  • Természetközeli élőhelyek botanikai állapotfelmérése, flórakutatása.

 

Növényélettani kutatócsoport (NutriPlantRG)

  • A növényélettani kutatások fő területe a növények tápanyagellátása, a tápanyagok felvétele, a biogazdálkodással összefüggő főbb kérdések megválaszolása, így a hasznos talajlakó baktériumok szerepének vizsgálata a növények főbb fiziológiai folyamataira, valamint kadmium szennyezés és látens tápanyaghiány esetén
  • Ipari melléktermékek vizsgálata a termesztett növényeink tápanyag utánpótlásában
  • A ciklikus hidroxámsavak előfordulása és biológiai szerepeinek tisztázása
  • Eltérő genetika hátterű kukorica hibridek és génmódosított vonalak ciklikus hidroxámsav-tartalmának meghatározása, összehasonlítása
  • A biotrágyázás és más alternatív tápanyag-utánpótlási lehetőségek szerepe a műtrágyahasználat optimalizálásában, elsősorban a fotoszintetikus hatékonyságot érintő vizsgálatok alapján
  • Termesztett növények/fajták tápelem – elsősorban nitrogén – hasznosítási hatékonyságának vizsgálata
  • Az alacsonyabb műtrágya használat mellett is megfelelően produktív fajták esetében a nitrogén és a szén anyagcsere kapcsolatának jellemzése
  • Az energianövények tápanyag-hasznosításának jellemzése, a megfelelő tápanyag-utánpótlás kérdései
  • Ipari hulladékok és melléktermékek felhasználási lehetőségei a mezőgazdaságban
  • A talaj pH karbantartásának alternatív módjai
  • A nehézfémek toxikus hatásának mérséklési lehetőségei
  • Mn-Si interakció vizsgálata
  • Baktériumtrágyák hibridspecikus vizsgálata
  • Bioeffektorok használata a növénytermesztésben
  • Az allelopátia molekuláris hátterének vizsgálata.
  • A ciklikus hidroxámsavak tápanyagfelvételben betöltött szerepének vizsgálata

Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék

Oktatási projektek:

  • Magyar-Szlovák TéT projekt OMFB-00997/2007. (SK-06/2006. „Környezetvédelem és élelmiszerbiztonság a szántóföldi növénytermesztésben” (Debreceni Egyetem-Nyitrai Egyetem) 2007-2008
  • Magyar-Horvát TéT projekt OMFB-01241/2009. (HR-7/2008. „A terméskorlátozó tényezők mérséklése a szántóföldi növényeknél Kelet Horvátországban és Kelet Magyarországon” (Debreceni Egyetem-Eszéki Egyetem) 2009-2011
  • Magyar-Szlovák TéT projekt OMFB-01292/2009. (SK-20/2008. „A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait mérséklő fajta- és termőhelyspecifikus növénytermesztési technológiák fejlesztése, adaptálása eltérő agroökológiai feltételekhez” (Debreceni Egyetem-Nyitrai Egyetem) 2009-2011
  • Magyar-Ukrán TéT projekt OMFB-00303/2009. (UA-34/2008. „Környezetbarát, fenntartható növénytermesztési modellek különböző ökológiai feltételek mellett” (Debreceni Egyetem-Kijevi Agrártudományi Egyetem) 2009-2011
  • TAMOP-4.1.2. 08/1/A 2009-0010 (Agrármérnök MSc szak tananyagának jelentése) 2010-2011 – projektvezető
  • TAMOP 4.2.1. B-09/1/KONV-2010-0007 (Debreceni Egyetem kutató egyetemi pályázat) 2010-2012
  • EU Green Cultivation Action (Grundtvig-Multilateral projekt 2010-4042/001-001). Konzorciumi partnerek: University of Bologna (Olaszország), University of Oradea (Románia), University of Debrecen (Magyarország), Chamber of Trikala (Görögország), Znanie Association Sofia (Bulgária), MKV Uluslararasi Danismanlik Egitim Hizmetleri ve Ti.Sti.Ltd. Ankara (Törökország) 2010-2012

Kutatási projektek:

  1. Kutatási együttműködés növényvédelmi vállalatokkal
  • őszi búza
  • kukorica
  • napraforgó
  • repce

(BASF, Bayer, Dow, Cheminova, Chemtura, Magyar Kwizda, DuPont, Nufarm, Syngenta, Makhteshim stb.)

  1. Kutatási együttműködés a KITE ZRt-vel
  2. Kutatási együttműködés műtrágyagyártó vállalatokkal
  • Nitrogénművek Zrt.
  • Linzi Agrotrade Kft.
  1. Együttműködés vetőmag előállító és forgalmazó cégekkel (Pioneer, Syngenta)
  2. HURO 1001 "Grain Safety" projekt

Genetika Csoport 

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Agrármérnök MSc szak tananyagfejlesztés

Növénynemesítés jegyzet

 Egyéb projektek

Forrás: NuPlant Kft.

Cím: Szilícium alapú készítmény hasznosítási lehetőségének jellemzése búza és kukorica kultúrákban.

Projektvezetők: Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa és Kovács Szilvia.

Forrás:

Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Cím: Szilícium alapú folyékony készítmény hatása a szőlőbogyó héjvastagságára és az aszúsodásra.

Projektvezetők: Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa és Kovács Szilvia.

TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0048: „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Debreceni Egyetem kutatói, oktatói és hallgatói által”, szakmai vezető: Dr. farkas Etelka; III/2: Nők a Tudományban program alprojekt vezető Dr. Veres Szilvia (2012-2015) tudomany.unideb.hu/

 

Kutatási szerződés, Nyírerdő ZRT.: Természetközeli erdőgazdálkodás technológiai fejlesztése Szatmár-Beregi ligeterdőkben. Projektvezető: Dr. Veres Szilvia (2010-2011/15)

Debreceni Egyetem, Belső Kutatási Pályázat: Nitrogén hasznosítási hatékonyság vizsgálata különböző búza és árpa genotypusokban/Investigation of nitrogen use efficiency in different wheat and barley genotypes. Projektvezető: Dr. Veres Szilvia (2013-2016)