Állattenyésztéstani Tanszék

Az Állattenyésztéstani Tanszék szakmai tevékenysége a Pallagi Gazdasági Akadémia alapításával veszi kezdetét, majd a vidéki mezőgazdasági akadémiák újranyitása (1953) után, egyre terebélyesedett. Előbb a megszüntetett gazdasági akadémiák tananyagát oktatta, majd az egyetemi rang elnyerését követően, az agrármérnök képzésen belül, a szakirányok bevezetése a munkaerő keresletet tükrözte.

A felsőoktatás képzési szerkezetének változásával a többlépcsős képzésre tértünk át. Már a 2000-es évek elején kezdeményezte a tanszék egy akkreditált rendszerű felsőfokú szakképzés alapítását, majd az Állattenyésztő mérnök BSc alapszak indítása is megtörtént. A 2008/2009-es tanévtől Állattenyésztő mérnök MSc szakkal is rendelkezünk, az angol nyelvű képzés akkreditálása is megtörtént. Az új típusú doktoráltatás 1994-ben indult a tanszéken, s a doktori iskolává terebélyesedett tudományos műhelyben ma már doktori programok működnek. Az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola munkáját a témavezetők mellett akkreditált oktatók is segítik. A témavezetői utánpótlást fiatal, tudományos fokozattal rendelkező munkatársak jelentik.

Az Állattenyésztéstani Tanszék főbb gazdasági állatfajokra kiterjedő kutatási tevékenysége kezdettől fogva élénk és elismert volt. Előbb nagy sikerű báránytápok szabadalmaztatása történt meg, majd a tömegtakarmányok szerves savakkal való tartósításának technológiája került kimunkálásra. Kiemelt, folyamatos központi témánk volt a lúdtenyésztés, -árutermelés komplex kutatása, a szapora merinó juhfajta kitenyésztése.

A Tanszék közel két évtizede kutatja a régi háziállatfajták genetikai és gazdasági értékét. Konzorciumi kutatás keretében a legmodernebbnek vélt technikák alkalmazásával is (pl. mikroszatellit vizsgálatok) kiemelt országos kutatási programot művelt e témában. Az utóbbi években egyre kifejezettebbé vált a szarvasmarha kutatás, különösen a koncentrált tejet termelő fajták hazai beillesztése, termékeinek vizsgálata, továbbá a marhahúsvertikum egyes kérdéseinek kutatása került a fókuszba.

A haltenyésztés ugyancsak kiemelt fontosságú kutatási területünk. A halbiológiai vizsgálatok intenzív részét saját jól felszerelt laboratóriumunkban, az extenzív gyakorlati részüket a velünk együttműködő halgazdaságokban folytatjuk.

A Tanszék immár két évtizede országos hatáskörű tenyésztőszervezetek irányításában, illetve akadémiai testületek munkájában vesz részt.

 

komlosi istvan 

Dr. Komlósi István
egyetemi tanár, tanszékvezető

Telefon:
Email: komlosi@agr.unideb.hu 


 

Beri Bela 

Dr. Béri Béla
egyetemi docens

Telefon:
Email:  


 stundl

Dr. Stündl László
egyetemi docens

Telefon: 
Email:


 NovotnineDG

Novotniné Dr. Dankó Gabriella
egyetemi docens

Telefon: 
Email:


 ProkischJ

Dr. Prokisch József
egyetemi docens

Telefon: 
Email:


 PostaJanos

Dr. Posta János
adjunktus

Telefon: 
Email:


 CzeglediL

Dr. Czeglédi Levente
adjunktus

Telefon: 
Email:


 Barsony P

Dr. Bársony Péter
adjunktus

Telefon: 
Email:


 logo  

Dr. Pálffyné Dr. Vass Nóra
tanársegéd

Telefon: 
Email:


 

 MihokS

Dr. Mihók Sándor
professor emeritus

Telefon: 
Email:


 Kissne2

Kiss Károlyné
ügyvivő-szakértő

Telefon: 
Email:


 

 Korcsmarosne

Korcsmárosné Varga Marianna
ügyvivő szakértő

Telefon: 
Email:


 BabkaB  

Babka Beáta
tanszéki mérnök

Telefon: 
Email:


 logo

Békefi Janka Márta
ügyvivő-szakértő

Telefon: 
Email:


 logo

Gere Ágnes
ügyvivő-szakértő

Telefon: 
Email:


 logo

Boros Sándor
ügyvivő-szakértő

Telefon: 
Email:


PhD hallgatók

logo

Csikós Ádám
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Czeglédi Levente
Témacím:
Fajazonosítás élelmiszerekből PCR SSCP metodika fejlesztésével
Telefon:
 
Email:

 


 

logo

Csipkés Roland
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Stündl László
Témacím:
A fokrendszerek természetes vizek halállományára és a hullámtér biodiverzitására gyakorolt hatásának vizsgálata
Telefon:
 
Email:


CsizmarN

Csizmár Nikolett
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Oláh János
Témacím:
A szőrös és vedlő juhok genetikai elemzése a magyar állomány stabilizálásához
Telefon:
 
Email:

 


CsorvasiE

Csorvási Éva
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Bársony Péter
Témacím:
Környezeti tényezők és takarmány-toxinok hatása a halak növekedésére intenzív körülmények között
Telefon:
 
Email:

 


GyoriZsolt

Győri Zsolt
PhD hallgató

Témavezető(k): Novotniné Dr. Dankó Gabriella
Témacím:
A tejkiegészítés és az "óvodásítás" rendszerek bevezetésének hatása az anyakocák és a malacok fiaztatóbeli és későbbi életteljesítményére, viselkedésére
Telefon:
 
Email:

 


logo

Simon Ádám László
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Czeglédi Levente
Témacím:
A Rev-Erb és az OIP5 fehérjék szerepe a kérődzők zsírdeponálásában és az izomszövet növekedésében
Telefon:
 
Email:

 


logo

Somogyvári Enikő
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Mihók Sándor
Témacím:
A hucul lófajta populáció-genetikai értékelése
Telefon:
 
Email:

 


logo

Szabó Mária
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Monori István
Témacím:
A magyar merinó juhfajta genetikai helyzetének felmérése molekuláris genetikai módszerekkel
Telefon:
 
Email:

 


logo

Tisza Ákos
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Czeglédi Levente
Témacím:
Állati eredetű élelmiszerek eredetigazolása DNS alapú technikák alkalmazásával
Telefon:
 
Email:

 


 

logo

Zaheri-Abdehvand Sabouran
PhD hallgató

Témavezető(k): Dr. Komlósi István
Témacím:
Effect of bioactive nutrients on the fish proteome
Telefon:
 
Email:

 


 

A tanszék méretéből adódóan számos területtel foglalkozik az élelmiszerfejlesztéstől kezdve a génmegőrzés területével bezáródóan. Fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus állattenyésztést megtartva, új területeken is eredményeket tudjunk felmutatni, hiszen manapság gyakran a legfontosabb kérdések nem az istállókban és az állattartó telepeken kerülnek megválaszolásra, hanem különböző laboratóriumokban.

Tanszékünk egyik kutatási feladata a tenyésztési programok (breeding programs) fejlesztése, mely a tenyészcélok (breeding objectives) gazdasági értékelését, teljesítményvizsgálatok (performace test) megszervezését, genetikai paraméterek (genetic parameters) és tenyészértékbecslést (breeding value evaluation), szelekciót, párosítási terveket (mating plans) és a szelekció értékelésétét jelenti. Ezt a tevékenységünket a Magyartarka Egyesülettel (Hungarian Simental Breeders Association), Charolais Tenyésztők Egyesületével (Hungarian Charolais Breeding Association) és a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetségével (Hungarian Sheep and Goat Breeding Association) végezzük.

A tenyésztési programokhoz kapcsolódnak a különböző teljesítményvizsgálatok, tenyészértékbecslési modellek kidolgozása és szelekciós előrehaladási számítások, melyeket hasznosítani lehet a magyar sportló kancák elbírálásakor, a hazai díjugratási sporteredmények értékelésekor, vagy éppen a hazai mangalica állomány genetikai szerkezet értékelésénél.

A génmegőrzés mindig kiemelt szerepet kapott a tanszék életében. Az elmúlt időszakban a tanszék munkatársai számos projektben vettek részt melyek segítségével sok őshonos fajta megőrzését segítették elő. A teljesség igénye nélkül néhány fajta: mangalica, magyar szürke, rackajuh, bronz- és rézpulyka, hucul, fodros tollú magyar lúd. Jelenleg a kárpáti borzderes szarvasmarhafajta az az állat, melyre kutatóink kiemelt figyelmet fordítanak.

A juhtenyésztés területén évek óta egy igen érdekes kérdést feszegetnek a tanszék dolgozó kutatók. Mégpedig a gyapjúnak mint terméknek a jelentőségét. Különböző keresztezésekkel tanszékünk igyekszik kialakítani egy új fajtát a magyar szőrös juhot, melynek legfontosabb tulajdonságai az aszezonális szaporodás, jó arány ikerellés, jó köröm és lábállás, a tökéletes vedlés és gyomor-bélféreg rezisztencia.

A tanszéken az egyik leginkább fejlődő területtel, az akvakultúrával is foglalkoznak. Az Tanszék több recirkulációs rendszerből álló kísérleti egysége lehetővé teszi, hogy egyszerre több halfajjal is folyhassanak kísérletek attól függően, hogy sós vagy édesvízi halról van, szó vagy pedig, hogy hideg vagy meleg vizet igényelnek. Az elsődleges kutatási terület a lárva és ivadéknevelés, és a saját kísérleti takarmánygyártó egység megléte miatt, a különböző haltakarmányozási kísérletek. Az akvakultúrás laboratórium legújabb kutatási területe a akvapónia és az IMTA. A két rendszer segítségével csökkenteni lehet az intenzív haltermelés környezetre gyakorolt negatív hatását, és ezzel párhuzamosan, a halas rendszerből kibocsátott, szervesanyagban dús víz segítségével, nagymennyiségű növényi terméket lehet előállítani.

A legtöbb, állattenyésztés által előállított termék élelmiszerként hasznosul, és ezáltal meghatározhatja az ember életminőségét. A tanszék munkatársai évek óta számos projektben vettek részt, melyeknek célja, az élelmiszer minőségének javítása, funkcionalitásának fokozása. Véleményünk szerint a funkcionális élelmiszer, habár manapság még nem túlságosan elterjedt kiemelt jelentőséggel bír majd a jövő emberének élelmiszerellátásában. Ezt felismerve kutatóink olyan kutatásokat folytattak, melynek köszönhetően ma már számos speciálisan kifejlesztett élelmiszer érhető el a széles vevőközönség számára.

Nemzetközi kapcsolatok

  • Dr. Marie Wolfova,Anmal Breeding Institute, Uhrineves-Prag,gazdasági értékmérők súlyozása
  • Dr. Mészáros Gábor, University of Bodenkultur, Vienna, túlélési modellek elemzése
  • Dr. Hussein Omed,University of Wales, Bangor, kutatásszervezés
  • Bart Ducro,Wageningen Institute of Animal Sciences, Wageningen University,genetikai paraméterek becslése
  • Steffen Janssens,Katholieke Universiteit Leuven, Department Biosystems, Leuven, Belgium, genetikai paraméterek becslése
  • Milena Kovac,University of Ljubljana, Biotechnical Faculty, Animal Science Dept., random regressziós modellek
  • Asian-Pacific Regional Research And Training Centre For Integrated Fish Farming, Wuxi, China
  • Marine Institute Headquarters, Oranmore, Galway, Ireland
  • Prof. Dr. Valeriy I. Glazko,Russian State Agrarian University, Moscow, Russia, szarvasmarha közös kutatás
  • Prof Dr M. Ihsan Soysal ,Trakya University, Turkey, szarvasmarha közös kutatás
  • Professor dr Kristaq Kume,Laprakë Tiranë, Albania, szarvasmarha közös kutatás
  • Dott. Francesco Filippini,Department of Biology, University of Padua, Padua, Italy, szarvasmarha közös kutatás
  • Kurt Kirchberger,Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel, Austria, szarvasmarha közös kutatás
  • Viktor Reinprecht,Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel, Austria, szarvasmarha közös kutatás
  • Ruth Horejs,Hucul International Federation (HIF), Ausztria
  • Matthias Jankowszky,Krakkó University, Lengyelország,
  • Iwona Wrona,Vorsungsinstitut Odzekova, Lengyelország; HIF
  • Mihail Horny,National Zebcin, Topolcianky, Szlovákia; HIF
  • Petri Muje,Tunturi-Lappi Innovációs Központ,Vidékfejlesztés, halászat, rekreáció
  • Dr. Matthias Knecht,Stuttgart Region, FP7 projekt
  • Prof. Dr. Xavier Gellynck,University Ghent, FP7 projekt
  • Roderta Alonso,Ptgal Agency, Galician Food Cluster & Galician Technology Platform, Spain, FP7 projekt
  • Sylvie Albert,Association Agropolis, The Languedoc-Roussillon Food Cluster, France, FP7 projekt
  • Prof. Dr. Gareth Stratton,RISES Cluster (Research Institute for Sports and Exercise Sciences, Liverpool John Moores University, United Kingdom, FP7 projekt
  • Dick Thijssen,Radboud University Nijmegen Medical Centre, Netherlands, FP7 projekt
  • Barbara Kowryo,Warsaw University of Life Sciences – WULS, FP7 projekt
  • Wojciech Rzewuski ,Mazovian Agricultural Advisory Centre (MODR), FP7 projekt

-

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Significance of pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide in animal production by ruminant species Kutatóegyetemi alprogram